Nyomtats

"A diákok sok új ötletet tudnak bevinni a mindennapi munkába"

2013. 02. 04.
Erasmus, szakmai gyakorlat
Szakmai gyakorlat Európában az Erasmus program támogatásával

 

ÁTGONDOLT SZAKMAI ELÕMENETEL

Célravezetõ, ha a hallgatók már az egyetem, fõiskola megkezdésekor megtervezik, hogyan ütemezik tanulmányaikat, mikor akarnak külföldön tanulni, mikorra tervezik szakmai gyakorlatuk elvégzését. Akinek a tantervében szerepel a szakmai gyakorlat, annak egyértelmû, hogy mikor vesz részt a gyakorlaton. Bizonyos szakokon azonban a szakmai gyakorlat nem része a tantervnek, így érdemes a gyakorlati félév beiktatásának figyelmet szentelni.

Márta érdeklõdésének és szaktudásának megfelelõen, tudatosan választotta a céget, ahol szakmai gyakorlatát töltötte. A spanyol nyelv tanulását is korábban elkezdte már, így nem okozott gondot, hogy ezt a nyelvet kellett használnia a munka során.

Máté Erasmus ösztöndíjjal tanult Cipruson, és nagyon pozitív tapasztalatokkal tért vissza. Ezért is döntött úgy, hogy kötelezõ szakmai gyakorlatának egy részét szintén külföldön teljesíti, hiszen ehhez még anyagi támogatást is kap. A szakmai gyakorlati évének utolsó három hónapját Spanyolországban töltötte. A bankszektorban töltött hónapok után a kemény marketinges idõszak sorsdöntõ volt számára: „Fontos tapasztalat volt, mert már tudom, hogy nem ezen a szakirányon szeretnék késõbb dolgozni.”

Kata is hasonlóképpen döntötte el, hogy él a szakmai gyakorlat lehetõségével. „Azért szerettem volna Erasmus szakmai gyakorlatra menni, mert elõtte voltam már Erasmus részképzésen külföldön, és mindenképpen szerettem volna külföldi gyakorlatot is.” Kata olyan országot keresett, ahol nyelvtudása megfelelõ volt, és olyan cégnél akart dolgozni, amelynek profilja egyezik a szakirányával, és azzal, amit a késõbbiekben csinálni szeretne. „Nagyon sokat tanultam, az írásbeli,
szóbeli kommunikációm fejlõdött, két hónap után már egyedül hagytak a kiválasztással, az egésznek az adminisztrációjával. Természetesen voltak olyan dolgok, amiket azonnal meg tudtam csinálni, néhány feladatba pedig bele kellett tanulnom. Ez volt az elsõ alkalom, hogy angolul dolgoztam, és mivel senki sem beszélt magyarul, csak magamra számíthattam.”

A FOGADÓ CÉG MEGKERESÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI

Juhász Márta | Eötvös Loránd Tudományegyetem
Spanyolország, Madrid,’Novotec Consultores’
Egy nemzetközi környezetvédelmi tanácsadó cég jogi fõosztályán dolgozott, amely elsõsorban nagy kibocsátóknak ad tanácsokat arra vonatkozóan, hogyan teljesítsék a környezetvédelmi követelményeket. Fõ területe az európai környezetjog volt, de Európán kívüli projektekben európai jogi megfeleltetésekhez is asszisztált. Márta számára a munka legizgalmasabb része az volt, hogy az összehasonlító jog gyakorlatát kellett alkalmaznia. Tanulmányai befejezése után ezzel a területtel szeretne foglalkozni. Hogy Magyarországon-e vagy külföldön, az még nem eldöntött kérdés. A fogadó cég annyira elégedett volt Márta munkájával, hogy a közös munka folytatásának lehetõsége is felmerült.

***

Versitz György | Budapesti Gazdasági Fõiskola
Németország, Ulm, BrainOn GmbH (Ingenics AG)
Bár logisztikai területen szeretett volna elhelyezkedni, végül egy munkaerõ-közvetítéssel foglalkozó cégnél talált gyakorlati helyet. A cég Magyarországon akart leányvállalatot alapítani, ennek elõkészítése volt György feladata. Leírásokat készített Magyarországról, jogszabályokat böngészett, üzleti tervet készített, irodahelyiséget keresett. A cég nagyon elégedett volt vele, a szakmai gyakorlat végén pedig úgy váltak el, hogy két-három év múlva visszavárják.

***

Varga Bettina | IBS – Nemzetközi Üzleti Fõiskola
Spanyolország, Barcelona, W Barcelona, Event Paradise
Hét hónapot dolgozott gyakornokként a W Barcelona szállójában a pénzügyi osztályon. Késõbb négy hónapot töltött a Production Media Networkhöz tartozó Event Paradise-nál. A W Barcelonában jórészt pénzügyi adminisztráció volt a feladata, de az Event Paradise-nál már sokkal felelõsségteljesebb beosztásban, termékmenedzserként dolgozott, és õ koordinálta a cég gyakornokainak munkáját. Fõbb feladatai közé tartozott az online magazinok szerkesztése és értékesítése. Jelenleg Budapestrõl dolgozik a cégnek, és reméli, hogy a diploma megszerzése után Barcelonában folytathatja a munkát. Bettina szerint külföldön sokkal nagyobb felelõsséggel járó gyakorlati lehetõséget kap a hallgató, és több terület munkájába is bele tud tekinteni, mint itthon.

***

Fekete-Szûcs Kata | Budapesti Gazdasági Fõiskola
Luxemburg, Luxembourg, Franklin Templeton International Services S.A
Szakmai gyakorlatát a Franklin Templeton Investments nevû amerikai vagyonkezelõ csoport leányvállalatának, a Franklin Templeton International Services-nek a HRosztályán töltötte, ahol a HR generalista asszisztense volt hat hónapig. Az új munkatársak felvételével kapcsolatos teendõket intézte, kimutatásokat és jelentéseket készített a cég vezetõségének, a betegszabadságokat adminisztrálta, és a
kismamákkal tartotta a kapcsolatot. Egy pár hónapos projekt keretén belül, amelynek célja a cég egyetemi kapcsolatainak a bõvítése volt, német, francia, belga és luxemburgi egyetemekkel is kapcsolatban állt. Kata jelenleg Hollandiában dolgozik a general Electric-nél.

***

Ballabás Máté | IBS – Nemzetközi Üzleti Fõiskola
Spanyolország, Madrid, Bloom Consulting
Három hónapot dolgozott egy országimázs-fejlesztéssel foglalkozó cégnél, amely kormányokat látott el stratégiai tanácsokkal. Bár kevesebb szaktudást igénylõ feladatokkal is találkozott, olyan, igazi kihívást jelentõ munkákat is kapott, mint a statisztikák elemzése, a jelentések ellenõrzése. A három hónap nagyon hasznos volt a számára. Máté azóta Lengyelországban talált munkát, amit részben annak is köszönhet, hogy külföldön teljesítette szakmai gyakorlatát. A cégek, amelyeknél állásinterjún járt, mind felfigyeltek külföldi szakmai tapasztalatára.

Általában a cégek felkutatása jelenti a legnagyobb gondot a hallgatóknak. Ezért lenne igazán fontos, hogy az érdekelt cégek a lehetõ legtöbb csatornán hirdessék magukat. A fogadó szervezet megtalálása az elsõ próba: sok múlik a hallgató talpraesettségén, leleményességén és kitartásán. A küldõ felsõoktatási intézmények is gyakran bekapcsolódnak a szakmai gyakorlati helyek keresésébe, meggyorsítva és leegyszerûsítve ezzel a folyamatot.

Márta az interneten bukkant rá a fogadó szervezetre. Kata is a világhálón lelt rá a cégre, ahol szakmai gyakorlatát töltötte. „Az interneten, az iAgora.com oldalon találtam meg a céget, ezt már nagyon sok embernek ajánlottam a fõiskolán. Ez a cég ott is hirdetett, kifejezetten külföldi diákokat szerettek volna fogadni, és mivel Luxemburgban nincs túl sok diák, ezért nagyobb volt az esélye annak, hogy én is bekerülök.”

Máté is az interneten kereste a szakmai gyakorlati helyeket. „A gyakorlati évem elején nem találtam gyakorlati helyet, ezt nagyon nehéz teljesen önállóan elintézni. Végül a fogadó cég találta meg a fõiskolámat, az IBS-t, a koordinátorom pedig továbbküldte nekem az információt.”

György egy teljesen más útját választotta a szakmai gyakorlati hely megkeresésének. „Nem hirdettek meg állást. Hallottam többektõl, hogy érdemes úgy is beadni a jelentkezéseket, hogy csak úgy elküldöm a cégnek. Én is ezt tettem. A profilleírást néztem, láttam, hogy logisztikában is otthon vannak, így megpróbáltam. Ez alapján behívtak egy állásinterjúra.”

Bettina személyesen is járt a kiszemelt cégnél. „Tájékoztattak arról, hogy mit tudnak nyújtani. Én is átestem a szûrési folyamaton, több jelentkezõ közül választottak ki végül.”

A SZAKMAI GYAKORLATOS HALLGATÓK KIVÁLASZTÁSA

A szakmai gyakorlatos helyekre a felvétel általában hasonlóképpen történik, mint az állások esetében. Az önéletrajz és a motivációs levél beküldése után felvételi beszélgetésre kerül sor. A többnyire telefonos interjú során a cégek tesztelik a jelentkezõk nyelvi kompetenciát is. Vannak azonban olyan szervezetek is, amelyek elõválogatás nélkül fogadják a hallgatókat.

Máténak a szakmai gyakorlat megkezdése elõtt nem volt személyes kapcsolata a céggel, felvételi beszélgetés nélkül vették fel. „Elküldtem az önéletrajzomat, és már fogadtak is, nem volt elõtte semmiféle szelekció. A cég folyamatosan 2 állandó dolgozóval és 10 gyakornokkal mûködik. Mivel nem válogattak a jelentkezõk közül, ezért sok alkalmatlan embert is felvettek a gyakornoki helyekre.”

Azonban nem ez a jellemzõ eljárás; Kata egy három körös interjún esett át, györgy két hosszú felvételi beszélgetés után kapta meg szakmai gyakorlati helyét.

A TÁMOGATÓ MENTOR KÖZREMÛKÖDÉSE A SZAKMAI GYAKORLAT ALATT

Változó, hogy a szakmai gyakorlatot kínáló cégek segítenek-e a hallgatóknak a szálláskeresésben és egyéb hivatalos teendõkben. Az azonban általános, hogy a gyakornokokat mentorok segítik a szakmai gyakorlat alatt; ez fõleg szakmai vezetést, konzultációs lehetõséget jelent, de nem ritka, hogy a mentorok a munkahelyen kívül is a hallgatók segítségére vannak.

Márta munkáját is felügyelte egy mentor, hiszen a szakmai gyakorlat elsõdleges célja, hogy minél többet tanuljon a hallgató. „Volt egy közvetlen felettesem, aki a munkámat felügyelte. Minden héten beszéltünk a feladatokról, feltehettem neki a kérdéseimet, és meghatározta, hogy mit kell csinálnom. Mindig érdemi munkát kaptam, ugyanakkor mindig volt felettem valaki, aki ellenõrzött.”

Bettina két mentorral is dolgozhatott a W Barcelonában, viszont nem kapott segítséget a cégtõl a szakmai gyakorlat megkezdése elõtt. „Az Event Paradise-nál az igazgatókkal is együtt dolgoztam, tõlük is nagyon sok segítséget és tréninget kaptam, úgyhogy teljes mértékben elégedett voltam.” Késõbb õ koordinálta a cég gyakornokainak munkáját.

Kata mentora a fõnöke volt, de a Hr osztály többi munkatársa is segítette a munkáját. „A HR osztályon dolgoztam, fõleg a HR generalistának voltam az asszisztense, de ha a HR menedzser megkért egy extra projektre, akkor neki is segítettem.” A cég a kiutazás elõtt a szálláskeresésben is segítette Katát. „Miután felvettek, minden tudnivalót elküldtek magukról, bár a honlapjuk is elég informatív. A cég készített egy HR Workflow címû kézikönyvet, amely minden hasznos információt tartalmazott, például hogy milyen szálláslehetõségek vannak gyakornokoknak, milyen lakásokat és hol lehet nézni. Amikor ott voltam, folyamatosan frissítettük ezt az anyagot. A gyakorlati idõszak végén a HR gyakornok vette fel a következõ HR gyakornokot. Ez volt nekem is az utolsó másfél havi projektem, nekem kellett kiválasztani a sok száz jelentkezõ közül az utódomat, és egy hetet töltöttem vele. Nagyon hasznos volt ez az egyhetes intenzív betanítás.”

György is sok segítséget kapott munkatársaitól a szakmai gyakorlat alatt. „A munkatársak nagyon kedvesek voltak, része lettem a csapatnak, és teljes értékû tagként kezeltek. A hivatali ügyintézésben is sokat segítettek, és nagyon készségesek voltak mindvégig. A cégvezetõ foglalkozott velem a legtöbbet, õ volt valójában a mentorom.”

AZ EREDMÉNY: SZAKMAI ÉS SZEMÉLYES TAPASZTALAT

Valamennyi hallgató egyetért abban, hogy a szakmai gyakorlat olyan fontos tapasztalatot jelent, ami a munkakeresésénél feltételezhetõen elõnyt jelent. A külföldön töltött hónapok nemcsak szakmai szempontból jelentenek fejlõdést, hanem a megszerzett nyelvi és interkulturális kompetenciákat is kamatoztatni tudják a késõbbiekben.

Márta legfontosabb szakmai tapasztalata az energiajoghoz kötõdik. „Ez a terület európai szinten Spanyolországban a legfejlettebb. Megújuló technológiákról van szó, ebben a spanyolok az élen járnak.” Véleménye szerint a madridi tapasztalat jelentõsen befolyásolta munkakeresési esélyeit. „A külföldi munkatapasztalatnak mindenképpen van értéke.
Legalábbis amikor idejöttem, akkor az itteni cég is örült a magyarországi szakmai tapasztalatnak. Úgy gondolom, hogy ez oda-vissza mûködik.”

Bettina is életre szóló élményeket szerzett Spanyolországban. A szakmai gyakorlat nemcsak az õ fejlõdését szolgálta, hanem véleménye szerint a fogadó szervezet számára is jelentõs elõnyökkel járt. „Szerintem a diákok sok új ötletet tudnak bevinni a mindennapi munkába, és ezért a cég számára igazán fontos volt, hogy vannak diákok náluk. A W Barcelonának közel 480 dolgozója volt, ebbõl nagyjából 180 diák mindenféle országból. A cégnek a profilja miatt fontos a nemzetköziség, mivel minden országba értékesítenek, ezért csak pluszt hoz, ha a munkatársak más nyelven is beszélnek, más kultúrához tartoznak."

Máté is a szakmai gyakorlat nemzetközi aspektusát emelte ki. „Nagyon jó nemzetközi csapat alakult ki, a nyelvtudásunk jelentõsen fejlõdött, pár marketingmódszerbe beletanultunk, és már látom, hogyan mûködik az igazi piackutatás. A pénzügyiszámviteli végzettségemmel sem vonnám vissza ezt a lehetõséget.”

György nem a szakterületén talált szakmai gyakorlati helyet, de igen hasznosnak tartja a németországi tapasztalatokat. „Itthon is végeztem szakmai gyakorlatot a logisztika területén. A külföldi lehetõség is nagyon hasznos volt, mert az ember megtapasztalhatja a kinti munkamorált, a hozzáállást, a mentalitást, és a nyelvet is. Itthon sikerült elhelyezkednem, és nagyon számít, hogy egy német cégnél voltam korábban. Fõleg kulturális szempontból jelent nagyon sokat, könnyebben kommunikálok, és tudom, hogy nagyjából mit várnak el tõlem.”

Kata számára a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy egy teljesen más kultúrába csöppenve, idegen nyelven kellett dolgoznia. „Fantasztikus élmény, hogy az ember külföldön tapasztalatot szerez, ezután vagy hazamegy, vagy kint marad dolgozni. Ha hazaviszi a tapasztalatát, akkor az nagyon erõs pont a munkakereséskor. Az ember rugalmasabb, nyitottabb lesz, jobban kezeli a problémás helyzeteket. Talán az volt a legnehezebb külföldön, hogy nem tudtam az anyanyelvemen kommunikálni. Az ember az anyanyelvén a legapróbb különbségeket is ki tudja fejezni, de nem biztos, hogy ez idegen nyelven is sikerül. A legpozitívabb élmény viszont az, hogy sikerült ezen átlendülnöm, és végül megbirkóztam a helyzettel.”

 

Összeállította: Hlavaty Ildikó

 


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret