Nyomtats

A külföldi szakmai gyakorlatok sikerének kulcsa: személyesség és kölcsönösség

2016. 11. 21.
foglalkoztatás, gyakorlati képzés, gyakornok, készségek, szakképzés
A külföldi szakmai gyakorlatok sikerének kulcsa: személyesség és kölcsönösség Intézményi stratégia, hálózatépítés, hasznosíthatósági terv és a tanulási eredmények élményszerû bemutatása. Hogy mit jelentenek ezek a szakképzés mindennapi gyakorlatában? Ez is kiderül most.

A Szegedi SZC Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 20 éve vesz részt sikeres nemzetközi együttmûködésekben, és az elért eredmények azt igazolják, hogy a szakképzés és a nemzetköziesítés iránt valóban elkötelezett intézményrõl van szó. Együd János Lászlóné projektkoordinátort és Komáromi Annamáriát, a nemzetközi kapcsolatok munkaközösség-vezetõjét kérdeztük legújabb Erasmus+ projektjük eredményeirõl és hatásairól.

 

Milyen mobilitások zajlanak jelenleg az iskolában?

12 fõs tanulói és 4 fõs munkatársi mobilitás valósult meg Franciaországban, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban. Szakmai alapképzésben részt vevõ vendéglátás és turizmus szakirányos tanulóink a fogadó partner külsõ gyakorlati munkahelyein dolgoztak, hetente egy napon pedig a gyakorlati óráikon vettek részt. A munkatársi mobilitások job shadowing típusúak voltak, melyeket iskolánk képzési kínálatának bõvítése, a duális szakképzés szaknyelvtanításának, szakmódszertanának igénye és az inkluzív nevelés indokolt.

 

Az iskolának ma már kiterjedt partneri hálózata van. Hogyan jutottak el ideáig?

1996 óta tagjai vagyunk az AEHT (Európai Vendéglátó-ipari és Turisztikai Szakképzõ Iskolák Szövetsége) szakmai szervezetnek. Folyamatosan jelen vagyunk rendezvényeiken, ahol új partnerkapcsolatok kiépítésére is lehetõség nyílik. Szoros kapcsolatot ápolunk a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával is. Francia partnerintézményünk 3-4 évente megszervezi az Európai Kerekasztal címû konferenciát és partnertalálkozót, ahol alkalmunk van találkozni az õ európai partnerintézményeivel. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket a kapcsolatokat folyamatosan ápolni kell, és valamennyi a kölcsönösségen alapul: szakmai gyakorlatra nem csak kiutazunk, hanem fogadjuk is partnereink diákjait és kollégáit. Igyekszünk szoros kapcsolatot ápolni a partnerországok kulturális és diplomáciai képviseleteivel: az Alliance Française Francia Kulturális Egyesülettel, a SZTE Olasz Tanszékével, és tervezzük a román konzulátus felkeresését. Rendkívül fontos a szakmai szervezetekkel és az intézménnyel kapcsolatban álló gazdálkodási szervezetekkel való együttmûködés is.

 

A mai magyar iskolák hálózatépítési törekvéseit véleményük szerint hogyan lehetne ösztönözni?

Minél több kollégát célszerû bevonni a külkapcsolati munkába, érezzék magukénak munkájuk ezen területét. Ha ráéreznek arra, mennyi lehetõség rejlik a partnerekkel való együttmûködésben, ösztönzõleg fognak hatni a többi, kevésbé elkötelezett kollégára is. Természetesen fontos a megfelelõ szintû nyelvtudás és a szakmai szervezeti tagság nyújtotta lehetõségek kiaknázása. Kulcsfontosságú azonban, hogy az iskolavezetés és a kollégák támogassák a nemzetközi hálózatépítési munkát. Meg kell jegyeznünk, hogy idõigényes feladatról van szó, sokszor a munkaidõ kereteit túllépõ elfoglaltságot jelent, és a napi pedagógiai, oktatási, osztályfõnöki és egyéb teendõk mellett ez a tevékenység további erõbefektetést igényel. Egyfajta megoldást jelenthet például az órakedvezmény biztosítása a részt vevõ kollégáknak.

 

Mit tesznek még a kollégák elkötelezettsége és szakmai fejlõdése érdekében?

A tantestületet, a kollégákat folyamatosan tájékoztatjuk a projekt elõrehaladásáról, az elsõ lépésektõl egészen a projektek zárásáig. Az iskolánk honlapján folyamatosan nyomon tudják követni a külkapcsolati tevékenységet. A nemzetközi kapcsolatok munkaközösség tagjai együttmûködnek a szakmai munkaközösségekkel. A mobilitásban kiutazó kollégáknak személyre szabott, velük együtt kialakított munkaprogramot állítunk össze, saját igényeiknek megfelelõen, így valóban magukénak tudják érezni a külföldi gyakorlatot. A projekt beadása elõtt igényfelmérést végzünk, kik lennének azok a kollégák, akik szívesen részt vennének a külföldi gyakorlaton, és mit szeretnének kint elsajátítani. Hazautazásukat követõen hasznosíthatósági tervet készítenek, melyben megosztják tapasztalataikat szûkebb és tágabb környezetükkel, megismertetik a kollégákkal azokat a jó gyakorlatokat, melyeket átvételre érdemesnek találnak. Például ebben a projektben részt vett a szaknyelvet oktató kolléganõnk, aki vizsgareáliákat, szakmai szókincset „hozott haza” Franciaországból, hiánypótló munkát végezve ezzel.

 

Szoros együttmûködésben állnak a helyi vállalkozásokkal is, akik nem idegenkednek a külföldi tapasztalatú munkaerõtõl. Hogyan hatnak rájuk, mivel motiválják õket?

A helyi vállalkozások nélkül nem is tudnánk külföldi tanulókat és oktatókat fogadni. A két kulcsszó: személyesség és kölcsönösség. A személyes jelenlét és kapcsolattartás, az az érzés, hogy a munkahelyek számára is van hozadéka a Krúdy külkapcsolatainak, nagyon fontos. Például a francia partnereink már említetett Európai Kerekasztal címû programjára rendszeresen meghívják azokat a vállalkozásokat, amelyek francia tanulót fogadnak, s ezen a rendezvényen iskolánkkal együtt büszkén képviselik Magyarországot, Csongrád megyét és Szeged városát. A partnereink rendszerint elmennek a szegedi vállalkozásokhoz, amikor Magyarországon járnak, ezzel is erõsítve a külföldi partnerek, hazai vállalkozások, iskolánk kapcsolatát. Például egy szegedi pékségben sokáig készítettek kenyeret egy francia recept alapján, amelyet egy francia szakoktató kolléga ismertetett meg itteni gyakorlata során. A vállalkozások képviselõit iskolánk minden disszeminációs rendezvényén vendégül látja, amikor pedig a külföldi diákok itt vannak, heti szinten egyeztetünk a diákok elõrehaladásáról, munkaprogramjáról és s zabadidõs tevékenységérõl.

 

A projekt egyik erõssége volt a tanulási eredmények élményszerû bemutatása. Nehézséget okoz-e tanulási eredményekben gondolkodni és azokat meghatározni? Mit javasolnának azoknak, akik még sosem csináltak ilyet?

Tanulási eredményekben gondolkodni valóban nem egyszerû. Oktatási intézményként elsõsorban a vizsgakimenetet tartjuk szem elõtt, melyek itthon nagyon szigorúak, konkrétak, nem nagyon lehet eltérni tõlük a számonkérésnél. Az Erasmus+ projektek munkaprogramjába igyekszünk becsempészni olyan tudáselemeket is, amelyek a vizsgák tananyagában nem szerepelnek, de ha a diákok ismereteit ezzel bõvítjük, a szakmai portfóliójukban megjelentetjük ezeket, erõsítjük a diákok jövõbeni munkaerõ-piaci elhelyezkedését. Franciaországban például a résztvevõk megismerték a tengeri halakat és a tenger gyümölcseit, a rendkívül széles sajt- és borválasztékot, és jártak Michelin-csillagos étteremben is, amire itthon nincs lehetõségük. Ugyanakkor a diákok szakmai ismeretein túl nyelvtudásuk is bõvül, önállóbbak lesznek, szociális és interkulturális készségeik is fejlõdnek. Az a legfontosabb, hogy az intézmény saját profiljának megfelelõen határozza meg, mit vár tanulási eredményként a projektjétõl.

 

Melyek a legfontosabb projekteredmények?

A hazai és külföldi szakemberek, diákok kapcsolattartása, tapasztalatcseréje, hiánypótló képzésekben való részvétele számtalan eredményt hozott. Kiemelendõ közülük az a rengeteg szakmai anyag, amit hazahoztunk: az SNI–s és a beilleszkedési-magatartási zavarral küzdõ diákok integrációját segítõ módszerek, a szaknyelvi anyagok és a vizsgareáliák, amelyeket a kollégák a napi pedagógiai gyakorlatban használnak. A projekt eredményeit és ezek beépülését a hasznosíthatósági tervek jó gyakorlatai tartalmazzák, amelyeket a kollégák a munkaközösségeikkel osztottak meg, és részben beépítették a munkatervekbe. A hasznosíthatósági tervek mindenki számára elérhetõek iskolánk honlapján, ugyanúgy, mint a résztvevõkkel készült interjúk.

 

Mire fókuszáljanak az intézményi igények, célok meghatározásakor?

Az egyes igényeket, célokat az iskolák intézményi stratégiájukban fogalmazzák meg. Ebben jelölik ki, milyen elvek, prioritások mentén tudnak elõre haladni, és ehhez milyen konkrét lépéseket terveznek. Nagyon fontos, hogy tudják, mit szeretnének elérni, ehhez milyen feltételekre van szükségük, tervezzék meg lépésrõl lépésre, mit tudnak tenni a célok elérése érdekében. Az intézményi igények és célok azonosításakor mindenképpen figyelembe kell venni valamennyi célcsoport igényeit és céljait, majd konszenzusra kell jutni. Rendkívül fontos, hogy a stratégiai és az operatív célokkal minél többen tudjanak azonosulni, a gyakorlati lépések pedig a fejlõdés lépcsõfokai legyenek, az egyes tevékenységek erõsítsék az intézményi stratégiában meghatározott célokat. Az Erasmus+ pályázati lehetõség eszköze ennek a stratégiának, egyfajta katalizátor, mely lehetõvé teszi, hogy a rendkívül kötött struktúrájú rendszeren belül nagyobb mozgástere legyen az iskoláknak személyre szabott céljaik elérésében.

Nagyon alaposan vizsgálták a projekt hatásait, miért fontos ez?

A hatások elemzése szabja meg azt az irányt, amerre a jövõben haladnunk kell, befolyásolni tudja a jövõbeni stratégiát. Vannak azonnal érezhetõ hatások, de az igazi hatása a projektnek idõben eltolódik, több hónap, akár év kell,     mire a projekt hatása kézzelfogható valósággá lesz. A hatásvizsgálat visszacsatolásként is mûködik azoknak, akik a projektben dolgoztak, önértékelésként is értelmezhetõ. Olyan ez, mint amikor állóvízbe dobunk egy követ, és elõször csak kis hullámokat tapasztalhatunk, majd körkörösen egyre kiterjedtebbé válik a hullámzás. Az egyén mobilitása kihat a közvetlen környezetére, majd egyre szélesebb körben érvényesül.

 

Önök szerint a projekt hatással lehet-e valamely aktuális társadalmi, oktatási vagy szakmai problémára?

Reméljük, hogy minden projektünk hozzájárul a fiatalok európai munkanélküliségének csökkenéséhez, a szakmák presztízsének emeléséhez, és a magas szintû szakmai tudás átadásához a fiatal generációk számára. Jelenleg a Vendée megyei, Saint Michel Mont Mercure-i francia szakképzõ partnerünk meghívott minket egy teljesen új pilot projektbe, az Erasmus Pro-ba, egyetlen magyarországi középiskolaként. 12 európai ország 33 szakképzõ intézménye konzorciumba tömörült, hogy 6-12 hónapos hosszú távú mobilitási tevékenységbe vonja be frissen végzett vagy a végzéshez közel álló tanulóit.

Egyénre szabott, szakmánként kidolgozott képzési tervekkel indulnak útra a tanulók, akik a fogadó intézmény diákjaiként, duális képzésben elméleti, gyakorlati és idegen nyelvi órákon vesznek részt, majd külsõ munkahelyeken szakmai gyakorlatot is teljesítenek. Nagyon bízunk a projekt sikerében, számunkra is új távlatokat nyithatnak meg a benne rejlõ lehetõségek.

 

 

 

Az interjút készítette: BERKES BLANKA Tempus Közalapítvány,
Erasmus+ mobilitási csoport

Forrás: Pályázati Pavilon 2016. õsz - Tempus Közalapítvány


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret