Nyomtats

A munka alapú tanulás minõségbiztosítása a tanulási eredmény alapon szervezett szakmai gyakorlatokkal

2016. 10. 07.
gyakorlati képzés, képesítés, készségek, minõségi munkaerõ, szakképzés
A Tempus Közalapítvány 2016 augusztusában kutatást indított annak vizsgálatára, hogy azok a szakképzõ intézmények, amelyek mobilitásaik során már eredményesen alkalmazzák a tanulási eredmény alapú gondolkodást, átültetik-e ezt a hazai szakmai gyakorlatok szervezésébe és megvalósításába is.

A tanulási eredmények megközelítés (1) az elmúlt évek legnagyobb hatású fejlesztõ eszközévé és az európai oktatási reform legfontosabb elemévé (2) vált, melynek célja a tanulói, tanári, munkavállalói mobilitás és a tanulás szélesebb körû értelmezésének, elismerésének támogatása.

 

A szakképzésben tanulók Erasmus+ mobilitásában már számos szakképzõ intézmény alkalmazza a tanulási eredmény alapú megközelítést a munkaprogramok kidolgozásában és a külföldön teljesített szakmai gyakorlat értékelési kritériumainak meghatározásában, elõsegítve ezzel a mobilitási program alatt megszerzett tanulási eredmények hazai képzési folyamatba történõ beszámíthatóságát, elismertethetõségét. A mobilitási programjaikat tanulási eredmény alapon megvalósító szakképzõ intézmények visszajelzései alapján, a tanulási eredmények alkalmazása következetesebbé, átgondoltabbá teszi a mobilitási program megtervezését és kivitelezését, valamint az elvárt követelmények meghatározását. A tanulási eredmények alkalmazása következetesebb, objektívabb értékelést tesz lehetõvé, mert könnyebb az értékelési kritériumok kialakítása, hatékonyabb és változatosabb értékelési formák valósíthatóak meg.

 

A Tempus Közalapítvány kutatásában azt vizsgálták, hogy azok a szakképzõ intézmények, amelyek mobilitási gyakorlatukban már eredményesen alkalmazzák a tanulási eredmény alapú gondolkodást, átültetik-e ezt a szemléletet, a hazai szakmai gyakorlatok szervezésébe és megvalósításába is. A kutatás során 7 szakképzõ iskola, 8 gyakorlati képzést szervezõ munkahely és 4 helyi kamara képviselõjével készült interjú 2016 szeptemberében.

 

Az interjúk alapján számos értékes tapasztalat gyûlt össze arról, hogy a szakképzõ intézmények hogyan tudják a gyakorlatban megvalósítani a szakképzés jogszabályi rendszerében nevesített követelményeket. Képet kaptunk a gyakorlati képzés elõkészítésérõl és megvalósításáról, a gyakorlati képzõhely kiválasztásának szempontjairól, a szakképzõ iskola és a gyakorlati képzõhely közötti kapcsolattartás formáiról, a gyakorlati képzés dokumentumairól és a szakmai gyakorlat értékelésérõl.

 

A kutatás során arra is választ kerestünk, hogyan lehetne a hazai szakmai gyakorlatokat tanulási eredmény alapúvá tenni, a szakképzés minõségének javítása valamint a munkaerõ-piaci igények és a képzési követelmények jobb összhangjának megteremtése érdekében. Az interjúk egyik fontos tapasztalata, hogy a tanulási eredmény fogalmát és alkalmazási lehetõségeit leginkább az Erasmus+ koordinátorok és azok a tanárok értik és alkalmazzák, akik részt vettek a külföldi mobilitási gyakorlat munkaprogramjainak tanulási eredmény alapú kidolgozásában. A gyakorlati képzõhelyek és a helyi kamarák esetében szinte teljesen ismeretlen a tanulási eredmény fogalomrendszere annak ellenére, hogy az államilag elismert szakképesítések MKKR besorolása 2016 februárjában megtörtént és az MKKR tanulási eredmény alapon határozza meg az egyes kimeneti szintek jellemzõit.

 

Bár a tanulási eredmény alapú gondolkodásmód egyelõre nem jelenik meg széleskörûen a hazai szakképzési gyakorlatban, néhány szakképzõ intézmény esetében innovatív példákat láttunk arra vonatkozóan, hogyan lehet pl. a nyári összefüggõ szakmai gyakorlat követelményeit a külsõ gyakorlati hely számára érthetõ módon megfogalmazni. A tanulási eredmény alapú leírásból a gyakorlati képzést biztosító vállalat szakembere világosan látja, hogy mit tudnak már a tanulók és milyen ismereteket, képességeket kell elmélyíteni a nyári gyakorlat során. A követelmények tartalmát a szakképzõ iskola és a gyakorlati képzõhely oktatói közösen megbeszélik, és amennyiben a cég úgy ítéli meg, hogy szükséges pontosítani vagy kiegészíteni a követelményeket (pl. a cégnél alkalmazott speciális szoftver, technológia, módszer, eszköz stb. ismeretével), javaslatot tesz azok véglegesítésére. A gazdálkodó szervezetek szívesen veszik, ha a szakképzõ iskola gyakorlati oktatásvezetõje vagy szaktanára elmegy hozzájuk, és részletesen átbeszélik a gyakorlati képzéssel kapcsolatos követelményeket, sõt, igényük is lenne arra, hogy több külsõ gyakorlóhelynek egy idõben tartson az iskola ilyen jellegû tájékoztatást.

 

A kutatás egyértelmû üzenete, hogy továbbra is jelentõs erõfeszítéseket kell tenni a tanulási eredmény alapú megközelítés képzésfejlesztési célú felhasználási és alkalmazási lehetõségeinek bemutatására és fejlesztésére. A szakképzésnek bizonyosan el kell indulnia a tanulási eredmény alapú gondolkodás útján. Ez nemcsak az oktatás nemzetköziesedése, a földrajzi és vertikális mobilitás erõsödése szempontjából válik egyre fontosabbá, hanem a munkaerõ- piaci igények jobb kielégítése az oktatás és a munka világa közötti kapcsolat erõsítése okán is.

 

A kutatás eredményeit összefoglaló közel 30 oldalas tanulmány 2016. december elején, az Európai Bizottság által meghirdetett, a Szakképzés Európai Hete rendezvénysorozat keretében jelent meg. 

Dr. Farkas Éva
Felnõttképzési és szakképzési szakértõ
A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar
Felnõttképzési Intézetének egyetemi docense

Forrás: Tempus Közalapítvány
Pályázati Pavilon 2016. õsz

 

1 A tanulási eredmények (learning outcomes) tudás, képesség, kompetencia kontextusában meghatározott kijelentések arra vonatkozóan, hogy az egyén mit tud, mit ért, és mire képes, miután lezárt egy tanulási folyamatot, függetlenül attól, hogy hol, hogyan, mikor szerezte meg ezeket a kompetenciákat.

2 A tanulási eredmények megközelítés kulcseleme az egész életen át tartó tanulást támogató mobilitási eszközöknek is, úgymint: EUROPASS portfolió, ECVET (Európai Szakképzési és Szakoktatási Kreditrendszer), EKKR (Európai Képesítési Keretrendszer), MKKR (Magyar Képesítési Keretrendszer), EQAVET (Európai Szakképzési Minõségbiztosítási Referencia Keretrendszer).


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret