Hírek

Nyomtatás

A munka alapú tanulás minőségbiztosítása a tanulási eredmény alapon szervezett szakmai gyakorlatokkal

2016. 10. 07.
gyakorlati képzés, képesítés, készségek, minőségi munkaerő, szakképzés
A Tempus Közalapítvány 2016 augusztusában kutatást indított annak vizsgálatára, hogy azok a szakképző intézmények, amelyek mobilitásaik során már eredményesen alkalmazzák a tanulási eredmény alapú gondolkodást, átültetik-e ezt a hazai szakmai gyakorlatok szervezésébe és megvalósításába is.

A tanulási eredmények megközelítés (1) az elmúlt évek legnagyobb hatású fejlesztő eszközévé és az európai oktatási reform legfontosabb elemévé (2) vált, melynek célja a tanulói, tanári, munkavállalói mobilitás és a tanulás szélesebb körű értelmezésének, elismerésének támogatása.

 

A szakképzésben tanulók Erasmus+ mobilitásában már számos szakképző intézmény alkalmazza a tanulási eredmény alapú megközelítést a munkaprogramok kidolgozásában és a külföldön teljesített szakmai gyakorlat értékelési kritériumainak meghatározásában, elősegítve ezzel a mobilitási program alatt megszerzett tanulási eredmények hazai képzési folyamatba történő beszámíthatóságát, elismertethetőségét. A mobilitási programjaikat tanulási eredmény alapon megvalósító szakképző intézmények visszajelzései alapján, a tanulási eredmények alkalmazása következetesebbé, átgondoltabbá teszi a mobilitási program megtervezését és kivitelezését, valamint az elvárt követelmények meghatározását. A tanulási eredmények alkalmazása következetesebb, objektívabb értékelést tesz lehetővé, mert könnyebb az értékelési kritériumok kialakítása, hatékonyabb és változatosabb értékelési formák valósíthatóak meg.

 

A Tempus Közalapítvány kutatásában azt vizsgálták, hogy azok a szakképző intézmények, amelyek mobilitási gyakorlatukban már eredményesen alkalmazzák a tanulási eredmény alapú gondolkodást, átültetik-e ezt a szemléletet, a hazai szakmai gyakorlatok szervezésébe és megvalósításába is. A kutatás során 7 szakképző iskola, 8 gyakorlati képzést szervező munkahely és 4 helyi kamara képviselőjével készült interjú 2016 szeptemberében.

 

Az interjúk alapján számos értékes tapasztalat gyűlt össze arról, hogy a szakképző intézmények hogyan tudják a gyakorlatban megvalósítani a szakképzés jogszabályi rendszerében nevesített követelményeket. Képet kaptunk a gyakorlati képzés előkészítéséről és megvalósításáról, a gyakorlati képzőhely kiválasztásának szempontjairól, a szakképző iskola és a gyakorlati képzőhely közötti kapcsolattartás formáiról, a gyakorlati képzés dokumentumairól és a szakmai gyakorlat értékeléséről.

 

A kutatás során arra is választ kerestünk, hogyan lehetne a hazai szakmai gyakorlatokat tanulási eredmény alapúvá tenni, a szakképzés minőségének javítása valamint a munkaerő-piaci igények és a képzési követelmények jobb összhangjának megteremtése érdekében. Az interjúk egyik fontos tapasztalata, hogy a tanulási eredmény fogalmát és alkalmazási lehetőségeit leginkább az Erasmus+ koordinátorok és azok a tanárok értik és alkalmazzák, akik részt vettek a külföldi mobilitási gyakorlat munkaprogramjainak tanulási eredmény alapú kidolgozásában. A gyakorlati képzőhelyek és a helyi kamarák esetében szinte teljesen ismeretlen a tanulási eredmény fogalomrendszere annak ellenére, hogy az államilag elismert szakképesítések MKKR besorolása 2016 februárjában megtörtént és az MKKR tanulási eredmény alapon határozza meg az egyes kimeneti szintek jellemzőit.

 

Bár a tanulási eredmény alapú gondolkodásmód egyelőre nem jelenik meg széleskörűen a hazai szakképzési gyakorlatban, néhány szakképző intézmény esetében innovatív példákat láttunk arra vonatkozóan, hogyan lehet pl. a nyári összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit a külső gyakorlati hely számára érthető módon megfogalmazni. A tanulási eredmény alapú leírásból a gyakorlati képzést biztosító vállalat szakembere világosan látja, hogy mit tudnak már a tanulók és milyen ismereteket, képességeket kell elmélyíteni a nyári gyakorlat során. A követelmények tartalmát a szakképző iskola és a gyakorlati képzőhely oktatói közösen megbeszélik, és amennyiben a cég úgy ítéli meg, hogy szükséges pontosítani vagy kiegészíteni a követelményeket (pl. a cégnél alkalmazott speciális szoftver, technológia, módszer, eszköz stb. ismeretével), javaslatot tesz azok véglegesítésére. A gazdálkodó szervezetek szívesen veszik, ha a szakképző iskola gyakorlati oktatásvezetője vagy szaktanára elmegy hozzájuk, és részletesen átbeszélik a gyakorlati képzéssel kapcsolatos követelményeket, sőt, igényük is lenne arra, hogy több külső gyakorlóhelynek egy időben tartson az iskola ilyen jellegű tájékoztatást.

 

A kutatás egyértelmű üzenete, hogy továbbra is jelentős erőfeszítéseket kell tenni a tanulási eredmény alapú megközelítés képzésfejlesztési célú felhasználási és alkalmazási lehetőségeinek bemutatására és fejlesztésére. A szakképzésnek bizonyosan el kell indulnia a tanulási eredmény alapú gondolkodás útján. Ez nemcsak az oktatás nemzetköziesedése, a földrajzi és vertikális mobilitás erősödése szempontjából válik egyre fontosabbá, hanem a munkaerő- piaci igények jobb kielégítése az oktatás és a munka világa közötti kapcsolat erősítése okán is.

 

A kutatás eredményeit összefoglaló közel 30 oldalas tanulmány 2016. december elején, az Európai Bizottság által meghirdetett, a Szakképzés Európai Hete rendezvénysorozat keretében jelent meg. 

Dr. Farkas Éva
Felnőttképzési és szakképzési szakértő
A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
Felnőttképzési Intézetének egyetemi docense

Forrás: Tempus Közalapítvány
Pályázati Pavilon 2016. ősz

 

1 A tanulási eredmények (learning outcomes) tudás, képesség, kompetencia kontextusában meghatározott kijelentések arra vonatkozóan, hogy az egyén mit tud, mit ért, és mire képes, miután lezárt egy tanulási folyamatot, függetlenül attól, hogy hol, hogyan, mikor szerezte meg ezeket a kompetenciákat.

2 A tanulási eredmények megközelítés kulcseleme az egész életen át tartó tanulást támogató mobilitási eszközöknek is, úgymint: EUROPASS portfolió, ECVET (Európai Szakképzési és Szakoktatási Kreditrendszer), EKKR (Európai Képesítési Keretrendszer), MKKR (Magyar Képesítési Keretrendszer), EQAVET (Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszer).