Nyomtats

Alkalmazottak leszünk, pedig cégvezetõk is lehetnénk

2014. 04. 08.
vállalkozókészség
Alkalmazottak leszünk, pedig cégvezetõk is lehetnénk Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kirívóan kevesen, mindössze a fiatalok 3,7 százaléka kezd saját vállalkozásba, miközben 5-6 éven belül a vállalkozói szektorban generációváltásra lesz szükség. A fiatalok szeretnének vállalkozni, de borúlátóak, és inkább a biztosra mennek, pedig az álomvállalkozás megvalósításához kockáztatni kell. A segítséget a jó példák bemutatása, a fennálló lehetõségek kiaknázása és egy trójai faló jelentheti.

Bizonytalanság, alacsony kockázatvállalási hajlandóság, zavaros és ellentmondásos jövõkép, kishitûség. Miközben jelenleg csak a fiatalok 3,7 százaléka vállalkozik, 28 százalékuk szeretne saját vállalkozásba fogni – derül ki a Bridge Budapest egy tavalyi kutatásából. A kutatás szerint a magyar fiatalok 92 százaléka úgy gondolja, hogy a kiszolgáltatottság és a bizonytalanság soha nem látott méreteket ölt a munka világában, és minden a kapcsolatokon múlik. A fiataloknak több mint a fele hiányolja a vállalkozói tudást és képzést, és több mint háromnegyedük nem rendelkezik elegendõ tõkével vállalkozásuk elindításához.

Freész Gergely, a Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központ PhD hallgatója szerint ugyanakkor az elmúlt években sokat bõvült az induló vállalkozásokat segítõ inkubátor programok és támogatások száma. Ezek kellõ utánajárással mindenki számára elérhetõek. Ráadásul a manapság sokat emlegetett startup ökoszisztémának köszönhetõen rekordgyorsan lehet akár globálisan is nagy sikereket elérni, de ehhez képesnek kell lenni kezelni az ezzel járó kockázatokat.

„Miután a fiatal vállalkozó aspiráns megtartja a cégérõl a prezentációt, a befektetõknek számos esetben az az elsõ kérdése, hogy és ön mekkora önrészt hajlandó kockáztatni? Erre a kérdésre azonban legtöbbször csak üveges tekintet a válasz. Nem egyszer láttam már ilyet különbözõ rendezvényeken” – meséli Freész Gergely, aki szerint a fiataloknak is áldozatokat kell hozni álmai vállalkozásuk beindításához. Akár vállalva, hogy még pár évet a szülõknél laknak a multi cégnél beinduló karrier helyett, s a siker érdekében akár késõbbre halasztva az elsõ autó megszerzését, és természetszerûen az elsõ években lemondva a saját cégen belüli legjobb fizetésrõl.

A fiatal vállalkozásoknak pedig segítségre és mentorálásra is szükségük van. „A mentorálás nélkül induló vállalkozások fele elbukik, miközben a mentor rendszerben elinduló vállalkozások 80 százaléka életben marad. Egy induló vállalkozásnál sokat számít, hogy mennyi energiát visznek el az adminisztrációs részletek” – emeli ki Kovács Patrik.

Pedagógiai trójai faló

„A vállalkozásoktatás a porosz felsõoktatás pedagógiai trójai falova” – írta tanulmányában Szirmai Péter, a Corvinus vállalkozáskutató professzora. Tanulmányának egyik alaptézise, hogy a felsõoktatás pedagógiai módszertanát az utóbbi 20 év történelmi, társadalmi és javarészt technikai változásai lényegében hidegen hagyták – a „porosz” professzor a pulpitusról prédikál, a diák figyel, de legalábbis jegyzetel.

Pedig mára teljesen új kihívások állnak a fiatalok elõtt, mint húsz évvel ezelõtt. „A mai fiataloknak a világgazdasági és a foglalkoztatási válság hatásaival is szembesülniük kell. A megbízható életstratégiák megszûntek, szinte nem lehet mondani már egy olyan szakmát sem, ami kiszámítható életutat jelenthet a jövõben” – emeli ki a fiatalok elõtt álló leglényegesebb kihívásokat Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (FIVOSZ) elnöke.

A vállalkozásoktatás a megszokott képzésekhez képest kreatívabb hozzáállást igényel az oktató, és interaktívabb részvételt a hallgató részérõl. A vállalkozásoktatásban nincs statikusan átadható tudás, legfejlebb tapasztalat, valamint innovatív és autodidakta hozzáállás. Ugyanakkor Európában és különösképpen Magyarországon, az amerikai és kínái példákkal szemben döntõen elméleti oktatás folyik, és a gyakorlati tapasztalattal rendelkezõ oktatókból is hiány van. Bár az utóbbi években tapasztalható némi fejlõdés.

„Manapság szinte minden napra jut egy vállalkozásokhoz köthetõ rendezvény, és egyre több az induló vállalkozásokat segítõ szervezet is” – meséli Freész Gergely. Az elmúlt években már Magyarországon is a legtöbb egyetemen beindultak vállalkozást segítõ kurzusok. Sõt, a Corvinuson a kisvállalkozói alapképzés és a vállalkozásfejlesztési mesterszak mellett 2008 óta már a vállalkozásokat segítõ Spin-Off Klubot is mûködtetnek (a Bachelor szakos hallgatók, nagyjából ekkorra jutottak el a mesterképzésig). Bár a sokszor példaként emlegetett nyugati képzési struktúrákhoz képest a vállalkozásoktatás még így is alulreprezentált a hazánkban, és a szakértõk szerint már gimnáziumban is el lehetne kezdeni.

Pozitív példákra van szükség

A FIVOSZ elnöke szerint a hagyományos vállalkozásösztönzõk sem hatékonyak a fiatalok körében. „A fiatalok motiválásához jó példákra van szükség, de az is fontos, hogy a bukás ne bélyegezze meg a vállalkozót. Amerikában a kultúra része, hogy többször próbálkozik az ember, ez nem bukás, hanem tapasztalatszerzés” – jegyzi meg a Kovács Patrik.

Ezek a pozitív példák az elmúlt években szerencsére megszaporodtak, gondoljunk csak a Prezire, a Ustreamre vagy a LogmeInre. Freész Gergely szerint ez azért fontos, mert a fiatalok számára a digitális kor vállalkozói sokkal kézzelfoghatóbb példát nyújtanak, mint a rendszerváltás befutott vállalkozói és kényszervállalkozói. Ráadásul az elkövetkezendõ 5-7 évben a vállalkozói szektorban generációváltásra lesz szükség.

Inspiráló sikertörténetek

A BP shop-os srácok, Lenkey Ákos és Jakab Péter villámgyorsan váltották valóra minden olyan tizenéves fiatal álmát, aki arról álmodik, hogy barátai és gyerekkori idoljai a munkatársai, miközben azt csinál, amit igazán szeret. Mára a srácok diktálják a fõváros patrióta fiataljainak a divatot, miközben mûködésük áthatja a teljes hazai hiphop szcénát.

Gögge Ádám és Horváth Zoltán, a Levest, a Pastát és a Desszertet elindító fiatalok nem akartak maguknak fõnököt, de a vendéglátásban látták a jövõt, pénzük sem nagyon volt, ellenben komoly tapasztalatokat szereztek már diákkorukban. A két frissen végzett fõiskolásnak sikerült meglovagolnia a streetfood-hullámot, kajáldáik mára a város legmenõbb helyeivé váltak.

A Plantomime csak két és fél éve létezik, de 2013-ra már 50 millió forint feletti árbevételt várnak. Keresztury Árpád Londonban volt bankár, majd hazajött, hogy barátjával, a virágmûvész Németh Attilával létrehozzon egy exkluzív szalont. Azt szeretnék megmutatni a fiataloknak, hogy itthon is lehet azt csinálni, amit szeretsz, és úgy, ahogyan szeretnéd, és ez mindenkinek jó lesz.

A LifeT!LT vezetõje Balogh Tamás szókimondó életmód bloggerbõl lett Magyarország egyik legkeresettebb személyi edzõje. Sikerének elsõszámú kulcsa a blogbejegyzésein is átütõ õszinte személyisége. Mára már saját termékekkel rendelkezõ cégvezetõ lett, aki az itthoni sikereket meglovagolva 2014-ben Londonban terjeszkedik.

 

Forrás: hvg.hu
Fotó: Túry Gergely


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret