Nyomtats

Bombabiztos állás kezdõnek: duális mûszaki képzés

2013. 09. 24.
duális képzés, együttmûködés, felsõoktatás, munkaerõpiac, szakképzés
Bombabiztos állás kezdõnek: duális mûszaki képzés Biztosabb a diplomások elhelyezkedése, mint máshol, a képzés végén ott a valós munkalehetõség a Mercedesnél és további több mint egy tucat cégnél, a Kecskeméti Fõiskola a duális képzésének partnereinél. - Kovács András cikke

 

 – Immár a második évfolyamába lépett a duális képzés a Kecskeméti Fõiskolán. A Mercedes és a Knorr-Bremse már az elsõ lépéseknél ott volt, mára 16 duális vállalati partnere van az intézménynek – mondta köszöntõjében Dr. Ailer Piroska rektor. I. Duális Felsõoktatási Konferencia – a gyakorlatorientált mûszaki felsõoktatás új lehetõsége Magyarországon címmel rendeztek konferenciát csütörtökön Kecskeméten.

Az országban több felsõoktatási intézményben indítottak vállalati együttmûködéssel duális képzést. Az új oktatási formához nemzetközi példaként szolgált a német gyakorlat, ennek Magyarországon több változata is kialakult. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft., a Knorr-Bremse és a Kecskeméti Fõiskola együttmûködésében a tematika és a szakmai gyakorlat arányát tekintve eltér az ország többi intézményében alkalmazottaktól. Ami tény, 12 százalékkal nõtt a Kecskeméti Fõiskolára felvett hallgatók száma, összefüggésben az új képzési formával.

Dr. Köpeczi-Bócz Tamás EU fejlesztési és stratégiai biztos hangsúlyozta, nem valami helyett van a duális felsõoktatás, hanem valami mellett, azaz integráltan. A hallgatók ugyanúgy teljesítik a követelményeket, mint az ország más felsõoktatási intézményeiben. Miben több ez? Évrõl évre alaposan átgondolhatja, hogy mit tanul a hallgató. Sokkal biztosabb a végzettek elhelyezkedése, mint máshol, ez a leghangsúlyosabb kérdés. Egy út, aminek a végén biztos, valós munkalehetõség van, ebben rejtõzik a presztízse, hangsúlyozta a biztos.

Dr. Vasa László, a szakminisztérium kabinetfõnök-helyettese a felsõoktatás jelenérõl és jövõjérõl beszélt, s arról, hogy egy magyar intézmény van csupán a TOP 500-ban. Hangsúlyozta a finanszírozás fontosságát és azt, hogy az igényeknek megfelelõ „kibocsátás" milyen fontos. Megkérdõjelezte a fõiskolai mesterképzés fontosságát – õ is elmondta, amit már több forrásból hallottunk: nem vidéki fõiskolán kell agysebészeket képezni.

Dr. Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere szerint versenyképességi szükségállapot van Európában, nagy kérdés, hogyan sikerül új befektetõket szerezni, illetve megtartani. Ez utóbbi sem egyszerû, sokat kell tenni érte, s ezt egyebek között a felsõoktatás átalakításával lehet elérni. Látni, hogy számos országból továbbállnak a befektetõk, ha olcsóbb munkaerõt találnak, de lehet marasztalni is a tõkét – a felsõoktatásban történõ befektetéssel. Szerinte fontos a tudatos tervezés és az, hogy a letelepülõ vállalkozások érdemi versenyelõnyöket kapjanak. Uniós, állami és önkormányzati forrásokat is igénybe kell venni, hogy vonzó befektetési célpont legyen Kecskemét.

A polgármester említette a Knorr-Bremse beruházását, amely már épül és fontos fejlesztéseket is hoz Kecskemétre, erõsítve a város versenyképességét. Ehhez természetese szükséges, hogy jó szakembereket is találjanak, mondjuk 50 kilométeren belül.

Belina Károly professzor, fõiskolai dékán szerint nagyon elméleti képzéssé alakult a felsõoktatás, a tömegesítés pedig a minõség rovására ment. Erre egyfajta válasz a duális képzés, a hallgatók büszkék arra, hogy õk mercédeszes, vagy knorros diákok. Nincs nagy nyári szünet, helyette szakmai gyakorlat van – s ezzel a cégek is megspórolnak egy csomó átképzést. Érvényes ez a beszállítókra is, az autóipar már csak így mûködik. A duális hallgatók húzóerõt jelentenek, jobbak az eredményeik, aktívabbak az elõadásokon, a professzor dicsérte a hozzáállásukat, ami jót tesz az egész fõiskolának is.

'91-'94 között Frank Klein, a kecskeméti Mercedes igazgatója is duális képzésben vett részt Stuttgartban, ott több mint negyven éves már ez a képzési forma. – 800 millió értékû beruházásunk jelzi, hogy hosszú távon gondolkozunk, nekünk is érdekünk a megfelelõ szakmai utánpótlás. Fontos, hogy közösen adoptáljuk ezt a német mintájú rendszert – mondta. „Én is kis csoportban tanultam, magasan képzett oktatókkal és már az elsõ nap megismertem azt a céget, ahol késõbb dolgoztam." Õ is hangsúlyozta, sokkal kevesebb szünet van, mint egy „normál" hallgatónak, de megéri ez az áldozat.
A fõiskola mellett említette a duális szakmai képzést is. Németországban már több mint 1,5 millió középiskolás és 64 ezer felsõfokon tanuló diák választotta ezt a formát – ezért tud stabil lenni a német gazdaság. Megtudtuk, már 70 duális fõiskolai diák van Kecskeméten. Frank Klein elmondta, diákjaik fizetést is kapnak és sok más elõnyt is jelent nekik ez a képzési forma. A Mercedesnek 21 tanulója van a 70-bõl, szinte biztos, hogy valamennyit alkalmazni tudja majd a gyár a diplomaszerzés után. Említette Lepsényi Istvánt, a Knorr-Bremse elsõ emberét, akivel együtt vágtak bele a duális képzés elindításába.

– 4000 milliárd forint volt az értékesítés árbevétele a jármûgyártásnál, illetve a beszállítóknál és már 26 százalékos a részesedése az exportból – mondta elõadásában Lepsényi István. 80-100 ezer ember dolgozik abban a szektorban, melynek 90 százaléka külföldi tulajdonban van. A magyar kkv-szektor bevonását õ is nagyon fontosnak tartja.

Hat jármûipari régiót említett az elõadó, az Opel, az Audi, a Suzuki és Mercedes gyára mellett ismert a Székesfehérvár és a Hatvan-Miskolc tengely. Fontos, hogy mindenütt ott van a felsõfokú oktatás. Szerinte az egyetemeken is legyen duális képzés, hiszen nincs igazi fejlesztõmérnök gyakorlati oktatás nélkül. – Szigorú kiválasztási folyamaton mentek keresztül a képzésre jelentkezõ diákok. Legutóbb 24-bõl 8 felelt meg és aki nálunk átment, azt a fõiskolára is felvették – mondta. Sok a Csongrád megyei diák is tanul a Knorr-Bremse gyárában, de egészen messzirõl is vonz diákokat az új képzési forma.

Ailer Piroska rektor elmondta, néha pironkodnia kell a magyar felsõoktatásnak, hogy nem olyan végzõsöket bocsát ki, mint amire a munkaerõpiacnak szüksége lenne. Beszélt a fõiskola oktatóiról, akik kutatók is egyben és kicsit talán túlságosan is befelé figyelnek. Ha ezt a diákok is átveszik, akkor az végzésük után talán a hátrányukra válik. Nem tudnak például figyelni mérnöktársaikra és ami még fontosabb, a vevõkre. Nem értelmes az a kérdés egy mérnök számára, hogy az elmélet fontosabb vagy a gyakorlat. Mindkettõ, ezért kell a duális képzés.

A belsõégésû motorok szakterületérõl érkezõ rektorasszony elégedett azokkal a diákokkal akiket tanít. Mûszaki rajzai egy részét a fiúk csinálták, bár õ szebben tudta tussal kihúzni – cserében matekból segített. – 14 knorros és 21 mercis hallgatónk van már és tudnak csapatban dolgozni, teljesen elégedett vagyok a motivációjukkal – mondta Ailer Piroska. Facebook-profiljukon a munkahely megnevezésénél nem a fõiskola, hanem a Mercedes vagy a Knorr-Bremse szerepel.

A délutáni programban két kerekasztal beszélgetést is szerveztek a rendezõk, az oktatási szektorban Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Jereb László (Nyugat-Magyarországi Egyetem) volt a témavezetõ.

 

Forrás: delmagyar.hu

 


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret