Hírek

Nyomtatás

Duális szakképzés, munkahely már egyetem alatt

2015. 02. 12.
duális képzés, munkaerőpiac, szakképzés
Mai összeállításunkban azt magyarázzuk el, hogy mi is az a duális képzés és mire jó? Pár gyakorlati példán keresztül bemutatjuk, hogyan lesz jóval nagyobb eséllyel biztos munkahelye még a diploma megszerzése előtt az egyetemre, főiskolára jelentkezőnek, ha ebben a formában tanul. Az is kiderül, hogy miért éri ez meg a cégeknek? Mert megéri, bizony.

 

Miért jó ez a diáknak és a cégnek?

A diáknak azért, mert optimális esetben a diploma mellett végül egy megfelelő álláshoz is juthat. Emellett adott a téma a szakdolgozatához, projektekben vehet részt és fizetést is kap.A cégnek azért, mert már egész korán, 18-19 évesen elhivatott diákokat tudnak bevonni a napi munkába, és ha végül elfogadja a szerződést a hallgató, akkor teljesült a duális képzés lényege: az ipari szereplők közreműködésével a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő diplomás szakembereket bocsát ki az egyetem. Komlósi István debreceni dékán szerint a korábbi években egyes cégek kiszámolták, hogy egy diplomás munkakezdő felvétele, betanítás és költségei (bérek, juttatások stb.) 3-5 millió forintjába kerül egy vállalatnak. A duális képzés, figyelembe véve a korai kezdést, az elméleti és gyakorlati időszak megoszlását és intenzivitását, ebből a szempontból is jobban megéri a partnervállalatoknak.

 

Nyugdíjba megy a TSZ-generáció és kellenek a fiatalok

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán induló duális képzésekről Komlósi István dékánnal beszéltem. Azt mondta, hogy a duális képzés indítása tulajdonképpen az agrárpálya népszerűsítésére elindított „Visszavárunk” projekt folytatása volt. A kezdeményezést az indokolta, hogy sokan az egyetem elvégzése után a nagyvárosokban keresnek állást, ami miatt a vidéki agrárvállalkozások utánpótlási gondokkal küzdenek. A programba a térség meghatározó mezőgazdasági vállalkozóit vonták be, a cégek egy-egy szakterülethez kapcsolódóan támogatják a végzés után potenciális munkavállalóként jelentkező fiatalok szakmai előrehaladását, akár hazai és külföldi tanulmányait is. Az agrárgazdaságban lassacskán nyugdíjba megy a TSZ-generáció és nincs elegendő utánpótlás, így nagyon kellett ez a képzési forma a magyar felsőoktatásnak.

 

Helyenként a saját utánpótlás kitermelése a cél

Tegyük fel, hogy a Bükk-Térségi Leader Egyesület egyik tagtelepüléséről (a negyvenből) egy agrárgazdaság iránt érdeklődő fiatal megjelöli a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának (DE MÉK) mezőgazdasági mérnöki képzését, azon belül pedig annak duális verzióját, amelyre megfelelő pontszámmal fel is veszik. Majd a cég felvételijén is megfelel. Ha megvan a kölcsönös szimpátia (miért ne lenne?), akkor az első tanévben két félévre bontva 26 hét elméleti és 22 hét gyakorlati oktatáson vesz részt a hallgató, sőt, a téli és a nyári vizsgaidőszakban és a szünetben is az adott cégnél dolgozik majd. Komlósi István szerint ezt úgy kell elképzelni, mint a nappali és a levelező tagozat között elhelyezkedő képzési formát. A nappali tagozatos hallgatónak rendszeresen be kell járni az órákra és teljesíteni, vizsgázni kell, míg végül diplomát kap. A levelező képzéseken viszont alapvetően fontos a szakmai gyakorlat is, amit kifejezetten egy adott céggel együttműködve alakítanak ki, tehát nem éri meglepetés a hallgatót az órarendje időbeosztása miatt. A diplomát megszerezve pedig a diák visszamehet saját településére agrárgazdálkodással foglalkozni, ahol a szinte biztos, hogy lesz munka.

 

Gépészmérnököknél még több a szakmai gyakorlat

A Debreceni Egyetem Műszaki Karának gépészmérnöki alapszakán az elméleti oktatás mellett eddig is nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlatközpontúságra, amit a gyárlátogatások, a partnervállalatok szakembereinek előadása vagy a vállalatok által meghirdetett, szabadon választható és a képzésbe integrált tárgyak jelentettek. Sőt, a jó együttműködés példája 8 olyan laboratórium, amit a Karral együttműködő vállalatok alapítottak. "Jó alap volt így ez ahhoz, hogy bevezessük a duális képzést" - nyilatkozta Mankovits Tamás, a Műszaki Kar Gépészmérnöki Tanszék tanszékvezető-helyettese. “2015 szeptemberétől indítjuk a gépészmérnöki alapszakunkon a járműipari folyamattervező specializációt, amit a vállalatokkal közösen úgy dolgoztunk ki, hogy az nagymértékben lefedje azt az elméleti és gyakorlati ismeretanyagot, amit egy mérnöknek alkalmaznia kell a végzés után és megfeleljen a duális képzés kritériumrendszerének is. A duális képzésben olyan tudást és szakmai tapasztalatot szereznek a hallgatók, amit a normál képzésen kötelező 6 hetes szakmai gyakorlaton nem lehet megszerezni” - összegezte a folyamatot Mankovits Tamás.  

 

Vízmérnöknek lenni jó!

Az Ötvös József Főiskola hallgatói testközelből figyelhetik az árvízi eseményeket, és saját bőrükön érezhetik az árvízvédelmi munkálatokat. A hagyományosan gyakorlatias bajai képzés erős alapokat adott ahhoz, hogy a főiskola az Országos Vízügyi Főigazgatósággal és annak az ország teljes területét lefedő területi szerveivel (Vízügyi Igazgatóságok) megállapodást kössön a duális építőmérnöki BSc képzés bajai elindításáról. A középiskolát elvégző diáknak nem kell mást tennie, mint felkeresni a hozzá legközelebbi Vízügyi Igazgatóság valamelyikét vagy a budapesti Vízügyi Főigazgatóságot, és jelezni, hogy ő bizony vízmérnök (vagyis vízgazdálkodási szakirányos építőmérnök) akar lenni.

 

Munkahely még a diploma megszerzése előtt

A Miskolci Egyetem gazdasági környezete kifejezetten jó inkubátorkönyezete a képzési formának, ha azt vesszük, hogy az elmúlt években több nemzetközi nagyvállalat települt Borsodba (a japán Takata például 2014-ben érkezett), a cégek pedig nem csupán a kutatás-fejlesztési projektek kapcsán működnek együtt az egyetemmel, hanem a hallgatók számára is perspektívákat kínálnak. Az együttműködés nem újkeletű itt, vannak már ennek hagyományai. 2005-ben például Robert Bosch Mechatronikai Intézeti Tanszék alapult az egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karán, vagyis az együttműködés a kutatás-fejlesztés mellett már az egyetemi oktatás szintjén is megjelent. Így nem egy olyan fiatalt is megtarthatott Borsod, aki igen távolról jött Miskolcra tanulni. „Németországban születtem, de – mert a szüleim magyarok – nemzetközi gazdálkodás szakmát már a Miskolci Egyetemen kezdtem. Hallgatóként jelentkeztem a Bosch gyakornoki programjára, majd munkahelyet is kaptam, ma már a cégnél dolgozom. Szerintem a duális képzés jó lehetőség. Egyszerűen azért, mert  még több hallgatót segít hozzá ahhoz, hogy már a diplomája megszerzése előtt legyen munkahelye” – mondta Szabo Michael, a Miskolci Egyetem végzett hallgatója.

 

Kooperatív-duális képzés

A Dunaújvárosi Főiskola modelljének fő célja, hogy az intézmény képzései vállalati partnerei igényei alapján fejlődjenek, és ezzel párhuzamosan a gyakorlati tapasztalatokat a hallgatók már a főiskolai tanulmányaik alatt megszerezhessék. Az intézmény és partnerei teljesen egyedi, cégenként eltérő megoldásokat dolgoznak ki közösen. Ennek lényege, hogy a mintatanterv szerinti 5.-6. félévben a hallgatónak a cégek által felkínált tárgyakat kell teljesíteni, szabadon választható tárgyként, vagy extra kreditpontos kurzusként felvéve. A mintatanterv szerinti 7. félévben a szakmai gyakorlatot a cégnél tölti a hallgató, szerződéssel. A 7. féléves tantárgyakat a cégeknél (szakmai gyakorlattal összefüggő szakdolgozat írás), illetve online oktatás keretében végzi a hallgató, és a konzultációk havonta egy alkalommal, péntek-szombati napokon kerülnek megtartásra. A cégek tantárgyait a szak hallgatói közül mindenki felveheti, nincs előfeltétel.

 

Duális mesterszak a Corvinuson

A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi kara egyedüliként indít az országban mester szintű duális képzést számvitel területen. A duális képzésben az együttműködő partnerek az ország vezető könyvvizsgáló cégei: PricewaterhouseCoopers, Mazars, KPMG, Ernst & Young, Deloitte. A cégekkel már évek óta, még a bologna előtti rendszerben is szoros együttműködése volt, mind az alap, mind a mester szakok oktatásában az Egyetemnek. A közös mesterképzést az indokolta, hogy a fenti cégeknek elsősorban a Corvinus hallgatói biztosítják az utánpótlás. A mesterszakra már eleve nagyon felkészült hallgatók jelentkeznek, erős nyelvtudással, szakmai ismeretekkel. A hallgatók többsége a mester programban nemzetközi tapasztalatot is szerez az Erasmus csereprogram vagy a CEMS programon keresztül. Az említett vállalatokkal már korábban is szoros volt a kapcsolat, hiszen visszatérő vendégelőadók az órákon, részt vesznek az egyetemi tananyagok írásában és lektorálásában is, szakdolgozathoz kapcsolódó témavezetői és bírálati feladatokat vállalnak.

A kiválasztott hallgatók (amennyiben a mindenki számára kötelező mester szintű felvételin sikeresen bejutnak az egyetemre) a duális képzés során 13 hétig az egyetemen hallgatják a tárgyakat, míg az azt követő 11 hétben a vállalatoknál töltött időszakban gyakorlati ismereteket szereznek. A vállalatok a hallgatókkal munkaszerződést kötnek. A tárgyak egységesen lettek felosztva az egyetem és a vállalatok között, így a vállalatok olyan területeket fednek le, mint a konszolidált beszámoló összeállítása és elemzési, nemzetközi számviteli beszámolási rendszer, pénzügyi instrumentumok számvitele, illetve a kimondottan vállalati gyakorlatokat feldolgozó számviteli és ellenőrzési esettanulmányok.

 

A duális képzési rendszer az 1970-es évek elején, Baden-Württembergben került először bevezetésre.

1974-ben a Duale Hochschule Baden-Württembergnek mindösszesen 160 hallgatója volt Stuttgartban és Mannheimben, és 50 vállalkozással működött együtt. Ma, négy évtized elteltével a német főiskola 12 telephelyen és campuson összesen 26.000 hallgatót oktat, akik számára 9.000 vállalkozás biztosítja a szakmai gyakorlati helyeket. Baden-Württembergen kívül más tartományokban is létrejöttek duális felsőoktatási intézmények, így például Bajorországban (Hochschule Dual Bayern), Rheinland-Pfalzban (Duale Hochschule Rheinland-Pfalz) és Hamburgban (Hamburg School of Business Administration). A duális képzési rendszer kiterjed a szakképzésre, a felsőoktatási alapképzésre, illetve jóval szerényebb méretekben a gyakorlatorientált mesterképzésekre is.

Forrás: Origo