Nyomtats

Egyetemek és cégek: szemléletváltással a valódi együttmûködésekért

2015. 04. 28.
együttmûködés
Egyetemek és cégek: szemléletváltással a valódi együttmûködésekért „Az oktatás és a gazdaság együttmûködése azért is nagyon fontos, mert ettõl a két szektortól függ az EU jövõje” – fogalmazott Navracsics Tibor EU biztos a 2015. március 5-6-án Brüsszelben megrendezett 6. Üzleti és Egyetemi Fórum megnyitóján.

 

Szemléletváltással a valódi együttmûködésért

Ma már számos egyetemek és cégek közötti együttmûködést láthatunk, amelyek többsége kutatási projekt vagy gyakornoki program, de legalább ilyen fontos lenne, hogy a két fél együtt alakítsa ki az oktatás tartalmát és a tudás átadásának módját.

Ahhoz, hogy valódi együttmûködés alakuljon ki, komoly szemléletváltásra van szükség mind az egyetemek, mind a cégek részérõl.

 

"A cégek gyakorlottabbak az üzleti versenyben, mint az egyetemek:
el kell tehát tõlük tanulni, amit csak lehet."

 

A rendezvényre mintegy 350 résztvevõ érkezett különbözõ európai cégektõl és felsõoktatási intézményektõl, akik a két szektor együttmûködése kapcsán számos témát érintettek: szó esett többek között a vállalkozókészség oktatásáról, az egyetemi vezetés szerepérõl, a szükséges szervezeti átalakulásokról, a munkáltatók elvárásairól, az innovatív oktatási módszerekrõl, a felsõoktatásnak az innovációban játszott szerepérõl.

A tudás felértékelõdött, azonban nem önmagáért való, hanem konkrét igényekre válaszol.  Az egyetemeknek el kell fogadniuk, hogy a tudás elõállítása nemcsak egyetlen módon, akadémiai megközelítéssel lehetséges. Ugyanakkor a cégeknek is be kell látniuk, hogy ha nem mûködnek együtt a felsõoktatási intézményekkel, akkor komoly tudástõkétõl esnek el. Az a hozzáállás lehet tehát igazán hatékony, ha a cég nem elégszik meg annyival, hogy a problémát azonosítva választ vár az egyetemtõl, hanem ha maga is aktívan segít megtalálni, kidolgozni a megoldást. A tudástól egy termékig vagy szolgáltatásig vezetõ út minden iparágban nagyon hosszú folyamat, ennek menetével, dinamizmusával minden szereplõnek tisztában kell lennie.

 


"A diákokat nem arra kell felkészíteni, hogy a jövõben milyen készségekre lesz szükségük,
hanem arra, hogy õk maguk alakítsák a jövõt."

 

A hallgatókra sajnos sokszor úgy hivatkoznak, mintha az egyetem által elõállított termékek, ráadásul – a cégek mint „vevõk” szempontjából – nem éppen  tökéletes termékek lennének. Ez teljesen hibás megközelítés. A diákok nem termékek, hanem partnerek ebben a folyamatban. Õk saját magukat, a jövõjüket, a lehetõségeiket keresik, és az egyetem ebben hatékonyan tudja õket segíteni a megfelelõ készségek fejlesztésével.

 

A vállalkozókészség fejlesztése

A vállalkozókészség látványosan felértékelõdött az utóbbi idõben (fejlesztése az uniós Erasmus+ program prioritásai között is szerepel), hiszen nélkülözhetetlen az ötletek megvalósításához. A vállalkozókészség ebben az értelemben sokkal inkább egyfajta attitûd, mintsem készségek összessége. Ezt a szemléletet kellene erõsíteni a felsõoktatásban (és nem csak ott, hanem az oktatás többi, korábbi szintjén is). Tanítására, fejlesztésére nincs egyetlen üdvözítõ módszer, de számos jó példa létezik.

A lüneburgi Leuphana Egyetemen például esettanulmányok elemzése helyett igazi döntéshozatali folyamatokba vonják be a hallgatókat. Minden évben más-más fókusszal rendeznek projekthetet, amikor a diákok nemcsak elõadásokat hallgatnak, hanem a társaik közül kikerülõ tutorok és külsõ szakértõ mentorok segítségével különbözõ projektek keretében maguk is dolgoznak az adott témán. Az elmúlt években foglalkoztak demográfiai kérdésekkel, a fenntartható városokkal, start up-okkal, az egészségügyi rendszer reformjával vagy éppen a campus újratervezésével.

A Cambridge-i Egyetemen mûködõ Centre for Entrepreneurial Learning feladata, hogy a vállalkozói szemlélet fejlesztését becsempéssze a különbözõ területeken tanuló hallgatók tanulmányaiba. Az elsõ, figyelemfelkeltõ fázis célja, hogy inspirációt adjon: az Enterprise Tuesday, azaz Vállalkozó Kedd címû rendezvénysorozat keretében a hallgatók az év során 8 elõadást hallgatnak meg, és találkoznak az üzleti világ szereplõivel. A második fázis feladata a vállalkozói készségek (pl. kreativitás, kapcsolatépítés, meggyõzés, stb.) és az önbizalom fejlesztése, amikor az MBA és PhD hallgatók annak járnak utána, hogy az õ konkrét kutatási témájuk milyen társadalmi relevanciával bír: kinek és miért lehet fontos, milyen üzleti értéket képvisel. A harmadik fázist a projekt alapú tanulás jellemzi, a hallgatók a tanszék bevonásával elkészítik a kutatásuk üzleti tervét. A negyedik fázis már a megvalósításról szól, mentorok segítségével, gyakorlati szakemberek, vállalkozók bevonásával  tesztelik a technológiai ötleteket.

 

Kit képez az egyetem és kit keres a cég?

Bár elméletben az egyetemek a tehetséget bontakoztatják ki a hallgatókban, a cégek pedig tehetséges munkaerõt keresnek, a két szál sokszor mégsem ér össze, holott mindkét fél sokat tehetne azért, hogy ez ne így legyen.

Számos cég például még mindig tradicionális toborzási politikát folytat. Egy-egy pozícióhoz általában merev leírás tartozik arra vonatkozóan, hogy milyen készségek szükségesek annak betöltéséhez: ezeket érdemes lenne lazábban kezelni, és hatékonyabban megrajzolni a jelölt profilját. A gyakornoki rendszer nagyon hasznosnak bizonyulhat, hiszen így lehet leginkább meggyõzõdni a jelöltek készségeirõl, de nem szabad elfelejteni, hogy a gyakornokokkal foglalkozni kell, amire fel kell készíteni a munkatársakat. A szervezeten belüli mentorrendszer kialakítása például több szempontból is hasznos lehet.

Az egyetemeken ugyanakkor gyakran költségvetési és más erõforrások hiánya akadályozza meg, hogy átfogóbb programot kínáljanak a hallgatóknak. Pedig nagyobb figyelmet kellene szentelni a képzés során a karriertervezésnek, és érdemes lenne több készség alapú tapasztalatot beépíteni a tantervbe. A mentorálás és coaching biztosítása szintén sokat javítana a helyzeten. A felsõoktatási intézmények jelentõs részének ráadásul nincs erõs kapcsolata az iparral vagy az üzleti élettel, pedig a tudományos tevékenységek megtervezésekor mindenképpen figyelembe kellene venni a gazdasági igényeket is.

 

A rendezvény honlapja az elõadások letölthetõ anyagaival: ubforum2015.teamwork.fr

 

A konferencián elhangzottak alapján összeállította: Kardos Anita

 


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret