Hírek

Nyomtatás

Egyetemek és cégek: szemléletváltással a valódi együttműködésekért

2015. 04. 28.
együttműködés
Egyetemek és cégek: szemléletváltással a valódi együttműködésekért „Az oktatás és a gazdaság együttműködése azért is nagyon fontos, mert ettől a két szektortól függ az EU jövője” – fogalmazott Navracsics Tibor EU biztos a 2015. március 5-6-án Brüsszelben megrendezett 6. Üzleti és Egyetemi Fórum megnyitóján.

 

Szemléletváltással a valódi együttműködésért

Ma már számos egyetemek és cégek közötti együttműködést láthatunk, amelyek többsége kutatási projekt vagy gyakornoki program, de legalább ilyen fontos lenne, hogy a két fél együtt alakítsa ki az oktatás tartalmát és a tudás átadásának módját.

Ahhoz, hogy valódi együttműködés alakuljon ki, komoly szemléletváltásra van szükség mind az egyetemek, mind a cégek részéről.

 

"A cégek gyakorlottabbak az üzleti versenyben, mint az egyetemek:
el kell tehát tőlük tanulni, amit csak lehet."

 

A rendezvényre mintegy 350 résztvevő érkezett különböző európai cégektől és felsőoktatási intézményektől, akik a két szektor együttműködése kapcsán számos témát érintettek: szó esett többek között a vállalkozókészség oktatásáról, az egyetemi vezetés szerepéről, a szükséges szervezeti átalakulásokról, a munkáltatók elvárásairól, az innovatív oktatási módszerekről, a felsőoktatásnak az innovációban játszott szerepéről.

A tudás felértékelődött, azonban nem önmagáért való, hanem konkrét igényekre válaszol.  Az egyetemeknek el kell fogadniuk, hogy a tudás előállítása nemcsak egyetlen módon, akadémiai megközelítéssel lehetséges. Ugyanakkor a cégeknek is be kell látniuk, hogy ha nem működnek együtt a felsőoktatási intézményekkel, akkor komoly tudástőkétől esnek el. Az a hozzáállás lehet tehát igazán hatékony, ha a cég nem elégszik meg annyival, hogy a problémát azonosítva választ vár az egyetemtől, hanem ha maga is aktívan segít megtalálni, kidolgozni a megoldást. A tudástól egy termékig vagy szolgáltatásig vezető út minden iparágban nagyon hosszú folyamat, ennek menetével, dinamizmusával minden szereplőnek tisztában kell lennie.

 


"A diákokat nem arra kell felkészíteni, hogy a jövőben milyen készségekre lesz szükségük,
hanem arra, hogy ők maguk alakítsák a jövőt."

 

A hallgatókra sajnos sokszor úgy hivatkoznak, mintha az egyetem által előállított termékek, ráadásul – a cégek mint „vevők” szempontjából – nem éppen  tökéletes termékek lennének. Ez teljesen hibás megközelítés. A diákok nem termékek, hanem partnerek ebben a folyamatban. Ők saját magukat, a jövőjüket, a lehetőségeiket keresik, és az egyetem ebben hatékonyan tudja őket segíteni a megfelelő készségek fejlesztésével.

 

A vállalkozókészség fejlesztése

A vállalkozókészség látványosan felértékelődött az utóbbi időben (fejlesztése az uniós Erasmus+ program prioritásai között is szerepel), hiszen nélkülözhetetlen az ötletek megvalósításához. A vállalkozókészség ebben az értelemben sokkal inkább egyfajta attitűd, mintsem készségek összessége. Ezt a szemléletet kellene erősíteni a felsőoktatásban (és nem csak ott, hanem az oktatás többi, korábbi szintjén is). Tanítására, fejlesztésére nincs egyetlen üdvözítő módszer, de számos jó példa létezik.

A lüneburgi Leuphana Egyetemen például esettanulmányok elemzése helyett igazi döntéshozatali folyamatokba vonják be a hallgatókat. Minden évben más-más fókusszal rendeznek projekthetet, amikor a diákok nemcsak előadásokat hallgatnak, hanem a társaik közül kikerülő tutorok és külső szakértő mentorok segítségével különböző projektek keretében maguk is dolgoznak az adott témán. Az elmúlt években foglalkoztak demográfiai kérdésekkel, a fenntartható városokkal, start up-okkal, az egészségügyi rendszer reformjával vagy éppen a campus újratervezésével.

A Cambridge-i Egyetemen működő Centre for Entrepreneurial Learning feladata, hogy a vállalkozói szemlélet fejlesztését becsempéssze a különböző területeken tanuló hallgatók tanulmányaiba. Az első, figyelemfelkeltő fázis célja, hogy inspirációt adjon: az Enterprise Tuesday, azaz Vállalkozó Kedd című rendezvénysorozat keretében a hallgatók az év során 8 előadást hallgatnak meg, és találkoznak az üzleti világ szereplőivel. A második fázis feladata a vállalkozói készségek (pl. kreativitás, kapcsolatépítés, meggyőzés, stb.) és az önbizalom fejlesztése, amikor az MBA és PhD hallgatók annak járnak utána, hogy az ő konkrét kutatási témájuk milyen társadalmi relevanciával bír: kinek és miért lehet fontos, milyen üzleti értéket képvisel. A harmadik fázist a projekt alapú tanulás jellemzi, a hallgatók a tanszék bevonásával elkészítik a kutatásuk üzleti tervét. A negyedik fázis már a megvalósításról szól, mentorok segítségével, gyakorlati szakemberek, vállalkozók bevonásával  tesztelik a technológiai ötleteket.

 

Kit képez az egyetem és kit keres a cég?

Bár elméletben az egyetemek a tehetséget bontakoztatják ki a hallgatókban, a cégek pedig tehetséges munkaerőt keresnek, a két szál sokszor mégsem ér össze, holott mindkét fél sokat tehetne azért, hogy ez ne így legyen.

Számos cég például még mindig tradicionális toborzási politikát folytat. Egy-egy pozícióhoz általában merev leírás tartozik arra vonatkozóan, hogy milyen készségek szükségesek annak betöltéséhez: ezeket érdemes lenne lazábban kezelni, és hatékonyabban megrajzolni a jelölt profilját. A gyakornoki rendszer nagyon hasznosnak bizonyulhat, hiszen így lehet leginkább meggyőződni a jelöltek készségeiről, de nem szabad elfelejteni, hogy a gyakornokokkal foglalkozni kell, amire fel kell készíteni a munkatársakat. A szervezeten belüli mentorrendszer kialakítása például több szempontból is hasznos lehet.

Az egyetemeken ugyanakkor gyakran költségvetési és más erőforrások hiánya akadályozza meg, hogy átfogóbb programot kínáljanak a hallgatóknak. Pedig nagyobb figyelmet kellene szentelni a képzés során a karriertervezésnek, és érdemes lenne több készség alapú tapasztalatot beépíteni a tantervbe. A mentorálás és coaching biztosítása szintén sokat javítana a helyzeten. A felsőoktatási intézmények jelentős részének ráadásul nincs erős kapcsolata az iparral vagy az üzleti élettel, pedig a tudományos tevékenységek megtervezésekor mindenképpen figyelembe kellene venni a gazdasági igényeket is.

 

A rendezvény honlapja az előadások letölthető anyagaival: ubforum2015.teamwork.fr

 

A konferencián elhangzottak alapján összeállította: Kardos Anita