Nyomtats

Fókuszban a gyakornokok: munkaalapú tanulás és gyakornokság Európában

2014. 03. 19.
duális képzés, munkaerõpiac, munkanélküliség, szakmai gyakorlat
Fókuszban a gyakornokok: munkaalapú tanulás és gyakornokság Európában Az elmúlt évek viharos gazdasági-társadalmi változásai nagy rugalmasságot követelnek az oktatás területérõl is.

Az ipari szereplõk jól képzett, nyelveket beszélõ, rugalmas munkaerõt igényelnek a képzõktõl, akik sok esetben hosszú évtizedek alatt változatlan struktúrákban gondolkodnak. Nem kérdés tehát, hogy a képzések formáján gyökeresen változtatni kell. Mi lehet a megoldás?

A magyarországi helyzet igen nehéz, hiszen az alacsony foglalkoztatási ráta (különösen sok fiatal álláskeresõvel), a szakképzés alacsony társadalmi presztízse, a szûk átjárási lehetõség az általános képzés és a felsõoktatás felé, valamint a „népszerûtlen” szakmákban fennálló munkaerõhiány további kihívásokat állít az oktatás-képzés szereplõi elé. A helyzet megoldására irányuló hazai kezdeményezések megismerése (iskola- és pályaválasztási tanácsadás erõsítése, START program, SzakmaSztár verseny a szakképzés népszerûsítésére stb.) mellett érdemes megvizsgálni, hogy európai szinten milyen kezdeményezések, törekvések indultak az elmúlt idõszakban felmerült problémák orvoslására.

Európa számára új kihívásként jelent meg a nem Európából érkezõ, magasan képzett munkaerõ számának világszerte tapasztalható növekedése, sokkal nagyobb a verseny. A korábbi években alacsony képzettséget igénylõ munkát kínáló országokkal kellett felvenni a versenyt, ez azonban gyorsan megváltozott. Az oktatási és képzési rendszerek nem tudnak teljes mértékben alkalmazkodni a munkaerõ-piaci igényekhez, különösen egy olyan gazdasági helyzetben, mely rendkívül gyorsan változik. Talán nem is kell teljes mértékben megfelelni ezen igényeknek, mivel a vállalatok sok esetben sajnos megfeledkeznek az „emberi faktorról”: olyan készségek, kompetenciák fejlesztésérõl és tudástartalmak átadásáról, melyek egy adott munkakörben nem jelennek meg látványosan, de egy leendõ munkavállaló számára rendkívül fontos az elsajátításuk. A két oldalról jelentkezõ kereslet és kínálat közelítése tehát mindenképpen fontos cél, csakúgy, mint a gazdaság fejlõdéséhez alkalmazkodva a magas fokú szakképzettséggel (ISCED 5 és 6) rendelkezõk számának növelése (2020-ra 20%-kal több munkakörben lesz szükség rájuk). További kihívás a vállalkozói készségek kiemelt fejlesztése, ugyanis az eddigi kutatások azt bizonyították, hogy a jelenlegi munkavállalói korosztály alacsony százaléka véli úgy, hogy megfelelõ készségekkel rendelkezik egy vállalkozás elindításához.

A német, osztrák, dán és holland gyakorlat bebizonyította, hogy a munkahelyi környezetben történõ tanulás és különösen a szakmai gyakorlatok és más duális modellek megkönnyítik a tanulás és a munka közötti átmenetet. Alacsonyabb a pályakezdõk munkanélküliségi rátája, kisebb a különbség a kereslet és a kínálat között, jobb a foglalkoztatási arány és a tanulók testközelbõl ismerhetik meg a vállalkozások mûködését, felépítését is. Ezek a képzési formák tehát megoldást jelenthetnek azokra a kihívásokra, melyekkel akár hazai, akár európai szinten találkozhatunk.

A fenti országok gyakorlatainak eredményeit felismerve az EU igyekezett gyorsan reagálni az új kihívásokra, problémákra, és kiemelt témaként foglalkozik a kérdéssel. Ennek példája az Európai Bizottság Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében címû közleménye, mely hangsúlyozza: „A munkahelyi környezetben történõ tanulást, például a duális megközelítéseket az európai szakképzési rendszerek központi pillérjévé kell tenni a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása, a tanulás és a foglalkoztatás közötti átmenet megkönnyítése, valamint a munkaerõpiacon elvárt készségek biztosítása érdekében.”

2013. július 2-án bejelentették az Európai Szövetség a Vállalati Gyakorlati Képzésért (European Alliance for Apprenticeship) megalakulását. A szövetség célja egyrészt javítani a tanulószerzõdéses gyakorlati képzések minõségét, másrészt arra törekedni, hogy szerte az Európai Unióban több ilyen képzés álljon a fiatalok rendelkezésére, és ezáltal az ifjúsági munkanélküliség csökkenjen. Ennek eszközeként szükséges a széles körû partnerségek kialakítása a foglalkoztatási és az oktatási ágazat fõ szereplõi között, valamint azok összefogása, az együttmûködés új formáinak megtalálása és a szemléletváltás.
Három fõ tevékenységet határoztak meg:

  • Európa-szerte fejleszteni/javítani a tanulószerzõdéses gyakornoki képzések rendszerét a célzott tudás megosztás által;
  • szemléletváltás elsõsorban a tanulószerzõdéses gyakorlati képzések elõnyeinek hangsúlyozásával;
  • európai uniós források hatékonyabb felhasználása a gyakornoki képzések támogatására.

A szemléletváltást elsõsorban a tanulószerzõdéses gyakorlati képzések elõnyeinek hangsúlyozásában látják: a munkaadók potenciális munkavállalókat ismerhetnek meg, a gyakorlati képzésben részt vevõk pedig közvetlenül hozzájárulhatnak a vállalatok eredményeihez. A fiatalok számára ezáltal könnyebb lesz az átmenet az iskolapadból a munka világába.
A szövetség támogatni fogja azokat a tagállami reformokat, amelyek tanulószerzõdéses gyakorlati képzési rendszerek létrehozására vagy további kiépítésére törekednek. A Bizottság minden lehetséges partnert arra kér, hogy csatlakozzon a szövetséghez: így a hatóságokat, a vállalatokat, a szakszervezeteket, a kereskedelmi kamarákat, a szakképzést biztosító szervezeteket, az ifjúság képviselõit és a foglalkoztatási szolgálatokat.
A Bizottság vállalásai:

  • a tagállami reformok elõmozdítása érdekében támogatja a társaktól való tanulást (peer learning) és a szakmai vizsgálatot (peer review), különösen azokban a tagállamokban, ahol az országspecifikus ajánlásokban szakképzésre vonatkozó intézkedések is szerepeltek,
  • biztosítja az uniós pénzek optimális felhasználását a szövetség céljaihoz való hozzájárulás érdekében (a rendszerszintû továbbfejlesztés, a tananyag-kidolgozás, valamint a tanulók és a személyzet mobilitásának támogatása),
  • körbejárja annak lehetõségét, hogy az EURES-hálózatot a tanulószerzõdéses gyakorlati képzésekre is kiterjesszék, szoros együttmûködésben az érintettekkel,
  • felkéri az európai kereskedelmi kamarák szövetségét (Eurochambres) és az egyéb érintett feleket, hogy konkrét intézkedésekkel hozzá járuljanak a szövetség célkitûzéseinek eléréséhez.

Az alábbi európai kezdeményezések, példák ezen folyamat eredményeképpen indultak el, mindenképpen hasznos tehát megismerkedni velük.

Az Európai Bizottság 2012-ben We mean business („Komolyan gondoljuk az üzletet”) elnevezéssel indította útjára kampányát, melynek az volt a célja, hogy ösztönözze a vállalatokat külföldi gyakornokok fogadására a Leonardo és az Erasmus programok keretében. A kezdeményezés jól mutatja, hogy a munkaalapú tanulás nemcsak egy országon belül, hanem nemzetközi szinten is megvalósulhat, melynek további pozitív hozadékai is lehetnek akár nyelvtudás szintjén, akár nyitottság szintjén, akár pedig a cégek számára egy új, nemzetközi piaci lehetõség is nyílhat.
2013-ban a kezdeményezés hangsúlyai az információnyújtásról és meggyõzésrõl áttevõdtek a minõségi megvalósításra, illetve a hálózatok szerepére a nemzetközi szakmai gyakorlatok megszervezésében. we-mean-business.europa.eu

Az Internship 2 Industry (i2i) címû Leonardo projekt célja a munkahelyi képzések minõségének növelése volt az európai iparágakban. A svéd, osztrák, spanyol és belga intézmények a genti Volvo Cars céggel építettek ki szoros együttmûködést.
Abból indultak ki a projekt során, hogy a szakmai gyakorlatok minõségének növelése hatással van a szakképzés minõségének növelésére is. Azonosították, hogy mit profitálhat egy sikeres együttmûködésbõl egy diák és mit egy cég. Az elõbbi munkatapasztalatot szerezhet, javul a problémamegoldó képessége, fejlõdnek nyelvi készségei, nemzetközi kapcsolatokra tehet szert, megismerheti a nemzetközi piacot, valamint személyes fejlõdéséhez is hozzájárulhat a gyakorlat. A vállalatok marketing célokra használhatják fel a kapcsolatot (vonzó munkáltatóként tûnhet fel), az alkalmazottak gyakorolhatják az idegen nyelvet, egyéb interkulturális készségeket is szerezhetnek, és nem utolsósorban megnyílhat egy új, külföldi piac a cég elõtt.
A projekt honlapján gyakorlati segítséget nyújtanak a hasonló együttmûködésben gondolkodó feleknek. internship2industry.eu

A Q-Placements hálózat európai intézmények hálózataként jött létre a nemzetközi szakmai gyakorlatok elõmozdítására. Összekapcsolja a küldõ intézmények hálózatait a fogadó intézmények hálózataival. A projekt keretében minõségbiztosítási rendszert dolgoztak ki a gyakornokok, a fogadó intézmények és a mentorok felkészítésére. Ezzel a folyamattal ki tudják küszöbölni azokat a gyakori problémákat (pl. hibás kezdeti elvárások, elégtelen kommunikációból adódó félreértések, a folyamat koordinációjának és utókövetésének hiánya), melyek megnehezíthetnek vagy ellehetetleníthetnek egy együttmûködést. Így mindkét fél – a gyakornok is és a fogadó cég is – profitálhat a szakmai gyakorlatból. q-placements.eu

A Europemobility oktatási intézmények, valamint vállalkozások, cégek képviselõit összefogó nemzetközi hálózat, melynek célja a külföldi szakmai gyakorlatok népszerûsítése, számának növelése, minõségének javítása.
A hálózat tagjai a honlapjuk fórumain, valamint saját szervezésû nemzetközi konferenciák alkalmával oszthatják meg egymással a mobilitási programokkal kapcsolatos tapasztalatikat, kérdéseiket, jó gyakorlataikat, ötleteiket, továbbá a külföldi gyakorlaton részt vevõ diákok által készített videós élménybeszámolókkal népszerûsítik a nemzetközi mobilitási programokat.
A jelenleg 180 tagú hálózat nyitott a csatlakozni kívánó küldõ és fogadó intézmények, közvetítõ szervezetek számára, akik a hálózat honlapján keresztül kérhetik felvételüket, illetve partnerkeresõ adatbázis segítségével bõvíthetik nemzetközi kapcsolati hálójukat. www.europemobility.eu

 

Az összeállítást a Tempus Közalapítvány munkatársai készítették:
Benkõ-Nagy Adrienn, Bethleni Zsuzsanna, Cseke Bettina és Tóth Csenge

 

 

Források:
1. Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében (Rethinking education: investing in skills for better socio-economic outcomes) – Az Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának
2. A tagállamok szakmai gyakorlatra vonatkozó intézkedéseinek áttekintése - A hazai jelentés fõbb megállapításai - observatory.org.hu

 


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret