Nyomtats

Frissdiplomások a munkaerõpiacon: téveszmékkel indulnak

2017. 05. 23.
Y generáció, együttmûködés, felsõoktatás, humántõke, munkaerõpiac, vállalkozókészség
Frissdiplomások a munkaerõpiacon: téveszmékkel indulnak A Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézetének tanszék vezetõje szerint a fiataloknak irreális elképzeléseik vannak a leendõ elsõ munkahelyükrõl. Sok pénzre és vezetõ beosztásra számítanak, de ez csak nagyon ritkán valósulhat meg rögtön a munkába álláskor. Dr. Kunos István úgy látja, hogy a hallgatók álláspiacra való felkészítésében komoly szerepük van az egyetemek és cégek közötti együttmûködéseknek, amelyek segíthetnek abban, hogy a fiatalok reálisabban lássák a munka világát.

 

Mit lehet tudni a fiatalok munkaerõ-piaci elképzeléseirõl?

Az 1990-es évek végén indult egy longitudinális kutatás nálunk, a Miskolci Egyetemen. Ebben azt vizsgáljuk, hogy a hallgatók mit várnak el a jövõbeli munkahelyüktõl, illetve milyen tényezõk motiválják õket. Általában 20-25 fõs csoportokban beszélgetünk ezekrõl a témákról, elsõsorban azért, hogy a diákok hallják egymás véleményét is. Sokszor ugyanis kiderül, hogy ilyen dolgokról egyáltalán nem beszélgettek korábban, ezért egészen meglepõ hozzáállásokkal is találkozhatunk, a kutatás pedig kiválóan alkalmas arra, hogy a hosszú távú tendenciákat megmutassa.

 

Milyen következtetéseket lehet levonni az eredményekbõl?

Nagyon érdekes látni, hogy hogyan változnak a prioritások. Például az, hogy a munka érdekes és változatos legyen, vagy hogy anyagi jólétet biztosítson, 15 éve is nagyon fontos szempont volt, és most is az a hallgatók számára. Változás figyelhetõ meg azonban abban, hogy mennyire terveznek hosszú távra a fiatalok egy munkahelyen. Korábban ezt kifejezetten fontosnak tartották, majd jött egy idõszak (kb. 5-8 évvel ezelõttig), amikor nagyon sokan úgy álltak hozzá, hogy ha az egyik állás nem felel meg, keresnek másikat. Az utóbbi években viszont azt látjuk, hogy a stabil munkahely újra komoly értéket képvisel a hallgatók körében. Amit még mindenképp fontosnak tartok kiemelni, az a munkatársakhoz való ragaszkodás. Ebben a tekintetben 7-8 évvel ezelõtt drasztikus változás következett be: manapság egyáltalán nem igénylik a fiatalok a munkaidõn kívüli programokat a kollégákkal. Ennek az okát csak feltételezni tudjuk, valószínûleg a munkaterhek megnövekedésével és a túlórákkal lehet összefüggésben. Hiszen ha sok idõt tölt valaki a munkahelyén, akkor a fennmaradó szabadidejében inkább a családjával vagy a barátaival van. Ezzel együtt a személyes problémák munkahelyi megvitatása is a perifériára került.

 

Összességében milyen képük van a hallgatóknak a munka világáról?

Az egyetemen megszerzett tudás magabiztosságot ad számukra, és megfigyelhetõ, hogy az átlagos önbizalomszint növekedett a hallgatók körében az utóbbi idõben. Gyakran találkozunk azzal, hogy irreális elvárásokkal indulnak neki az álláskeresésnek. Sokan a valóságosnál magasabb bérre és arra számítanak, hogy már az elsõ munkahelyükön, rögtön az állásba kerülés után vezetõ pozícióba tudnak kerülni. Ezzel szemben tény, hogy ehhez – néhány kivételtõl eltekintve – hosszú évek tapasztalatára és a vezetõi kompetenciák alapos elsajátítására van szükség.

 

Mit tud tenni az egyetem, illetve mit tudnak tenni az oktatók annak érdekében, hogy a hallgatókat visszatereljék a realitás talajára?

A mi feladatunk felkészíteni a hallgatókat a munkaerõpiacra történõ belépésre, ezért a „felvilágosítás” mellett óriási szerepe van annak, hogy a valóságot be tudjuk vinni az egyetem falai közé. Mi a Miskolci Egyetemen például egyre több olyan vendégelõadót hívunk meg – vállalatok vezetõit vagy humánerõforrás-részlegek vezetõit –, akik rá tudnak világítani ezekre az összefüggésekre, és meg tudják mutatni a hallgatóknak, hogy mûködik mindez a munka világában. Duális képzésben is részt veszünk, és igyekszünk folyamatosan bõvíteni a partner cégek körét, mert ezek az együttmûködések is sokat segíthetnek a fiatalok realitásérzékének helyrebillentésében. Ha heti egy napot valós munkahelyi környezetben töltenek, az nagymértékben segíti õket a jövõre való felkészülésben. A szakmai gyakorlat és a cégvezetõkkel való találkozás új megvilágításba helyezi a munkaerõpiacra történõ belépést. Emellett erõsödik a képzések gyakorlati jellege, így még felkészültebb hallgatók kerülhetnek ki az egyetemekrõl.

 

Hogyan tudják segíteni a frissdiplomások és a cégek egymásra találását?

A vendégoktatók fogadása mellett rendszeresen szervezünk állásbörzéket az egyetemen. Ezek kiváló lehetõséget kínálnak arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek a különféle vállalatokkal. De van egy korábbi fázis is, amelyrõl nem szabad megfeledkezni, ez pedig az egyetemre való jelentkezés, vagyis a pálya-, illetve szakmaválasztás idõszaka. Ha ugyanis valaki nem a számára leginkább megfelelõ intézménybe, karra, szakra megy továbbtanulni, az nagyon megnehezítheti a késõbbi munkavállalást és karrierépítést, amely meghatározó tényezõje az életünknek. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy a fiatalok megfelelõ önismerettel rendelkezzenek és tisztában legyenek többek között a saját monotonitástûrésükkel. Iránymutatást adhat számukra és segítheti a karrierépítésüket, ha a jellegzetességek figyelembe vételével el tudják helyezni magukat: például a termelõ vagy a szolgáltatói szféra felé vonzódnak-e, multinacionális cégnél vagy kisvállalatnál tudják-e elképzelni a jövõjüket. De mindehhez tisztában kell lenniük saját magukkal, amihez tudatosságra és önismeretre van szükség.

 

Az interjút készítette: Gyõrpál Zsuzsanna, Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység

 

Cégek és oktatási intézmények közötti együttmûködések megvalósítására, külföldi tananyagok adaptálására vagy vendégoktatók fogadására az Erasmus+ programban is van lehetõség. Ezek a projektek segíthetik, hogy az egyetemek a munkaerõpiac valós igényeinek megfelelõ, felkészült fiatalokat képezhessenek.

További információ: www.erasmusplusz.hu

 


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret