Nyomtats

Hány feladatot tud elvégezni egy szállodai alkalmazott?

2015. 02. 27.
duális képzés
Hány feladatot tud elvégezni egy szállodai alkalmazott? Eredetileg csak egy uniós támogatással lebonyolított képzési program lezárását tervezték, de egy német szakértõnek köszönhetõen a hagyományos szakmai képzés átfogó kritikájává alakult egy a napokban tartott tihanyi rendezvény.

A Second Chance in Hospitality címû projekt két évvel ezelõtt indult uniós támogatással a német Hotelfachmann képzés adaptálására, kísérleti képzés lebonyolítására és a szakmai programkövetelmény-jegyzékben, illetve az OKJ-ban való elismeréshez szükséges anyag kidolgozására, benyújtására vállalkoztak.

Egy olyan modellt dolgoztak ki hazai viszonyokra alkalmazva, ami a jelenlegi helyzethez képest afféle fregoli emberek, hivatalosan "szállodaipari technikusok" képzését tenné lehetõvé. Az ilyen szakembereket egyaránt lehetne szállodai ügyintézõként, bartenderként (mixer), baristaként, reggeliztetõként, szállodai gondnokként alkalmazni. Ezzel megfelelõen ki tudnák használni a munkaidejüket és csökkenthetnének a munkaerõgondokon.

A programot a KOTK Oktatási Központ Kft. a Tempus Közalapítvánnyal kötött támogatási szerzõdés alapján bonyolította le több partner, köztük a záró értekezletnek is otthont adó Club Tihany bevonásával.

Németországban jól mûködik a duális képzés

Mint dr. Lakos István, a KOTK Kft. ügyvezetõje és Németh Katalin projektmenedzser elmondta, a Németországban jól mûködõ duális képzési forma különösen eredményes a munkanélküli fiatalok elhelyezkedési esélyeinek növelésében. Egy olyan gyakorlatorientált képzés, amely fõleg a szállodaiparban felmerülõ valós igényt elégíti ki a több fronton is bevethetõ szakemberek képzésével.

A tesztképzésre 69 jelentkezõ volt, közülük 30-at találtak alkalmasnak a felvételin, és végül 23-an kaptak tanúsítványt az elvégzésérõl.

A tantervben 280 óra elméleti oktatás szerepelt a front office munkáról, a bartender, barista, housekeeping és szállodai higiéniai ismeretekbõl. A KOTK-nál tartott elméleti oktatás után a Club Tihanyban volt a 640 órás gyakorlat közös, irányított része, majd egyénileg folytatták a munkát a tanulók itthon és más országokban.

Tetszett a tanulóknak a változatos munka

Károly Tamás, az irányított gyakorlati képzés helyszínéül szolgáló Hotel Club Tihany vezetõje elmondta, hogy kicsit félve fogadták a fõszezonban érkezõ tanulókat, de csak kisebb nehézségeket kellett megoldani. Így például a férfiak eleinte nagyon ódzkodtak a housekeeping – szobaasszonyi – munkától, de a végén megszerették. Éppen fordított volt a helyzet a front office munkánál, ahol hamar kiderült, ha valaki nem rendelkezett a gyakorlatban használható német nyelvtudással.

Összességében nagyon pozitívak a tapasztalataik. Azt látták, hogy a résztvevõknél bejött a változatos munkarend, jól alkalmazkodtak a fõszezoni feladatokhoz. Voltak, akik külön munkát is kértek, vagy vállalták, ha ilyenre kérték õket – például terítési munkára. Nagyon jó volt az is, hogy több diák speciális területek iránt is érdeklõdött. Néhányan különlegesen jó képességekkel rendelkeztek, a következõ szezonra többnek munkát is adnának.

Az ügyvezetõ szerint a képzés sokoldalú és alkalmazható tudást ad, olyan szakembereket lehet vele képezni, akiket szükség esetén egy mûszakon belül is több helyre át lehet csoportosítani. A szállodaiparban, de különösen a Balatonnál erre égetõ szükség lenne, mert ma már szinte könnyebb vendéget találni, mint megfelelõ munkaerõt.

A közepes és kis szállodák profitálhatnak ebbõl

Dr. Schablik Vilmos oktató, képzésfejlesztõ a Hotelfachmann képzés hazai adaptálásáról beszélt. A kamarai szakmai programkövetelmény-jegyzékbe való benyújtásnak formai akadálya van, de az OKJ-ba fel lehet vetetni, ha a szakma támogatásával valamelyik elavult szakot törlik helyette. Szerinte a szállodaipari technikus minden szállodatípusban és -méretben jól alkalmazható. Mivel a nagyobb szállodákban erõsebb a specializáció, igazán a közepes és kis szállodákban lehetnek hasznosak az ilyen fregoli szakemberek.

Klaus Michel, a Hotelfachmann képzés németországi szakértõje, az AVESTO képzési szövetség képviselõje úgy vélte, hogy mindkét országban hasonló problémákkal kell szembenézni a szállodaipari képzéssel kapcsolatban. Mindkét helyen gond, hogy elavult a hagyományos tanagyag, amire a hivatalok pecsétet adtak, és ebbõl az elavult tananyagból jól felkészült oktatók képezik a szakembereket.

Náluk maguk a felhasználók, a kitanult szakemberek késõbbi alkalmazói határozzák meg a képzés tartalmát, módját, adják ki a tanúsítványt, mert ez garantálja a munkaerõ-utánpótlás megfelelõ biztonságát. Ehhez a szállodaipari vállalkozások képzési szövetséget hoztak létre.
 

Alkalmazkodni kell a gazdasági szereplõk igényeihez

Az igazi persze az lenne, ha a hagyományos rendszerben mûködne hatékonyan a képzés, de az állami pecsétet kiadókat és a hagyományos rendszerben dolgozó oktatókat nehéz jobb belátásra késztetni. Próbálják rávenni az oktatókat, hogy a gyakorlatban is végezzék azt a munkát, amit tanítanak, hisz akkor értenék meg igazán a feladatukat, de nem nagyon hajlandók erre.

Ha valódi eredményt, ha megfelelõ szakembereket akarnak, pillanatnyilag nem sok más lehetõség kínálkozik, mint az ilyen alternatív megoldások, mint amit Tihanyban is bemutattak. A gond csak az, hogy ennek jelenleg megoldatlan a hosszú távú finanszírozása. Pedig pont fordítva kellene lenni, a stemplit nyomó hivatalnokoknak és a hagyományos rendszerben dolgozó oktatóknak kellene alkalmazkodni a gazdasági szereplõk igényeihez, elvárásaihoz, hisz õk adnak nekik munkát, õk tartják el õket – hangsúlyozta Klaus Michel, aki úgy vélte, hogy a szállodaipari technikus képzés magyar modellje jó kiinduló alap lehet a szakmai képzés megújításához.

Gyõrffy Árpád 

Forrás: Turizmus Online
Fotó: Gyõrffy Árpád

 


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret