Nyomtats

Képzett munkaerõ és innovációs kapacitás

2015. 04. 24.
Erasmus+, innováció, minõségi munkaerõ, munkaerõpiac
Képzett munkaerõ és innovációs kapacitás Egy vállalat akkor tud hosszú távon sikeres maradni és állni a piaci verseny kihívásait, ha a rendelkezésére áll a megfelelõen képzett humánerõforrás és emellett képes a technológiai és szervezeti megújulásra is.

Tegyük fel, hogy ezen kulcstényezõkhöz a talán legszakavatottabb helyrõl, az oktatás oldaláról érkezik támogatás. Az Erasmus+ program szélesre tárja az ajtót a  cégek és oktatási intézmények közötti együttmûködések elõtt, sõt nemzetközi szintre emeli azokat.


Két kulcstényezõ a versenyképességhez

A kutatás-fejlesztés iránt nagy és folyamatos igény mutatkozik, de egyúttal komoly költségvonzata is van, ami nem csak a kis- és közepes méretû vállalkozások számára okoz problémát, de gyakran a nagy cégek esetében is. A K+F tevékenység komoly kiadásokkal jár egyrészt infrastruktúra-igénye miatt, másrészt azért, mert olyan nagy tudású szakemberekre van szükség,  akik ezt a gépezetet mûködtetni képesek.

Az innovációs kapacitáson túl a megfelelõ szakemberek a cég mindennapi mûködéséhez is elengedhetetlenek. Gyakran hallani a vállalati szféra képviselõitõl, hogy nehezen vagy szinte nem is találnak olyan új munkaerõt, aki szakmai tudásban és az úgy nevezett soft skillek, vagyis a szociális kompetenciák terén is megfelelne a kiválasztási kritériumoknak. Ezért az újonnan felvett dolgozó betanítása, „kinevelése” sokszor hónapokat vagy akár féléves-éves idõszakot is felemészthet, ami alatt a munkaerõ nem tudja képességeinek teljes potenciálját kihasználni.

Sokszor látott helyzetek, gyakran elhangzó megállapítások. Közös ezen problémákban, hogy a költséghatékony megoldás nehezen elképzelhetõ az oktatás szereplõinek bevonása nélkül.


Win – win – win helyzet

Az ilyen típusú együttmûködéseket dr. Kozsik Tamás, budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem docense „win – win – win” helyzetnek nevezte, ami a felsõoktatási intézményeknek (és rajtuk keresztül a hallgatóknak), valamint a részt vevõ cégnek egyaránt elõnyös. Az ELTE Informatika Kara már hosszú évek óta építi innovációs együttmûködését a Nokia Hungary-vel. Vezetõ oktatója a Tempus Közalapítvány Üzleti kávéház rendezvényén elmondta, hogy az egyetemek elsõsorban azokat a tudáselemeket tudják átadni, amelyek „tartósak, régóta vannak és hosszú távúak.” A vállalati oldal pedig hozzáteheti a legújabb technológiát, a csak nála elérhetõ megoldásokat, eszközöket, amiket így a jövõ szakemberei már a képzési idõszak során megismernek.

Az az idõszak, amit a hallgatók adott cégnél eltöltenek nem csak a tudás szempontjából hasznos, hanem azért is, mert ezalatt megismerik a céget, egyfajta kötõdés is kialakulhat a terület és a vállalati kultúra iránt, így valószínû, hogy frissen végzettként is ezen cég lesz az elsõdleges választásuk. Az új pozícióik 80%-át a korábbi gyakornokaik körébõl töltik föl, emelte ki Gyenes Péter, a Nokia K+F üzleti kapcsolatokért felelõs vezetõje. Nem meglepõ, hogy a felsõoktatási kapcsolatok a Nokiánál „a jövõbe mutatás eszközei”, a terület az egyik a vállalat magyarországi tevékenységének öt stratégiai pillérei közül.

A hosszú távú orientáltság nem csak új munkatársak felvételekor figyelembe veendõ szempont.  „Arra bátorítok mindenkit, hogy keresse a kapcsolatokat azokkal az egyetemekkel, melyek ezeket a programokat kínálják, mert konkrét, kézzel fogható eredménye van az együttmûködésnek, és segíti a cégek sikeres mûködését,” vallja Ordódy Viktória, a magán-egészségügyi szolgáltató Fõnix-Med Zrt. marketing vezetõje. A magyar KKV egy olyan európai szintû projektbe csatlakozott, amely a munkatársak továbbképzésén keresztül célozta a belsõ kommunikáció javítását és a hatékonyságnövelést. Az õ példájuk mutatja, hogy a cégek és oktatási intézmények közötti nemzetközi együttmûködési lehetõségekre nem csak az IT-szektor „nagyjai” kell, hogy felkapják a fejüket.


Az Erasmus+ a lehetõség

Nem kell tehát félve közelíteni egy oktatási intézménnyel való együttmûködéshez, kezdõdhet, sõt, érdemes is kicsiben kezdeni. Elsõ lépcsõt jelenthet a képzésben való részvétel vendégoktatóként (mint az ELTE és a Nokia Hungary együttmûködés esetében), szemináriumokba vagy workshopokba való bekapcsolódás, ami aztán továbbfejleszthetõ speciális ösztöndíjprogramok indítása, oktatási projektek – akár eszközökkel történõ – támogatása, közös tananyag- vagy kurzusfejlesztés révén.

A kapcsolatok evolutív, fokozatos fejlõdése-fejlesztése egy lehetséges irány, de nem elõfeltétele komplex, 2-3 éves projektek indításának. Ezekhez igazi lökést és konkrét segítséget jelent az Erasmus+ program. Az Európai Unió 2014-ben indult oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja prioritásként kezeli a szektorközi (mint a céges-oktatási) együttmûködések elõmozdítását, így a támogatási struktúra kialakításakor jelentõs támogatást allokáltak ehhez a területhez.

A stratégiai partnerségekben egy vállalat akár konzorciumvezetõként is részt vehet. Ezeknek az együttmûködéseknek a célja innovatív oktatási módszerek kidolgozása, az oktatás minõségének javítása – mindezek munkaerõ-piaci kapcsolatok nélkül nehezen valósulhatnának meg. A nagyobb támogatással járó Erasmus+ tudásszövetség pályázattípusnál (mind a szakképzés, mind a felsõoktatás terén) pedig egyenesen kötelezõ a céges partner bevonása, akár többé is.

 

Erasmus+ pályázattípusok a projektalapú együttmûködések terén
  Partnerek száma
(minimum)
Projekt idõtartama Támogatás
(maximum)
Érintett terület
Stratégiai partnerségek 3 1-3 év 450 000 € felsõoktatás,
szakképzés, felnõtt
tanulás, köznevelés
Knowledge Alliances
Tudásszövetségek
6 2-3 év 1 000 000 € felsõoktatás
Sector Skills Alliances
Ágazati szakképzés-
fejlesztési szövetség
9 2-3 év 1 000 000 € szakképzés

 

A Tempus Közalapítvány a program hazai koordinátoraként cégek és oktatási intézmények számára is segít a partnerkeresésben amellett, hogy az aktuális pályázatokkal kapcsolatban információt és tanácsadást nyújt az érdeklõdõk számára. A sikeres projektek terjesztésével pedig igyekszik ötleteket adni más szereplõknek is egy ilyen együttmûködés kialakításához.


Aki kimarad – lemarad

A felsõoktatással való együttmûködés számszerûsíthetõ elõnyökkel jár, ami a Nokia esetében fontos és motiváló tényezõ, mondja Gyenes Péter. Hogy ez céges oldalról tényleg elõnyös, az IKU Innovációs Kutató Központnak a Figyelõ hetilap és a Bisnode Kft. közremûködésével a nagyvállalati cégvezetõk körében végzett felmérése erõsítette meg, amely kimutatta, hogy azon cégek, melyeknek már együttmûködnek felsõoktatási intézményekkel, kifejezetten elégedettek ezen projektjeikkel. A felsõoktatási kapcsolatok bármely formája pozitív hatású, derült ki a kutatásból, de leginkább a szélesebb spektrumon próbálkozók tekintik nagyon hasznosnak az együttmûködéseiket.

Képzeljen el egy olyan világot, ahol a vállalatok és a munkaerõpiac szempontjai is megjelennek a tananyag megtervezésekor és a képzés során, ahol a tanulmányaik alatt a diákok a legújabb, és ami még fontosabb, a gyakorlatban is alkalmazott technológiát tanulják meg, ahol a jövõ munkavállalói már diákként megismerkednek egy vállalati kultúrával, megszerzik a késõbb elengedhetetlen szociális kompetenciákat, és ahol az oktatás és a for-profit szféra szereplõi egymást támogatva gondoskodnak az innovációról és egymás naprakész tudásáról. Talán utópisztikusan hangzik, pedig az Erasmus+ programban rejlõ nemzetközi együttmûködési lehetõségek pont ebbe az irányba mutatnak.

 

A 2014. október 30-i Tempus Üzleti Kávéház alkalmával
elhangzott beszélgetést lejegyezte: Plántek Lea

 


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret