Nyomtats

Miért keresettek az Erasmus hallgatók a munkaerõpiacon?

2016. 07. 15.
Erasmus, Erasmus+, minõségi munkaerõ, munkaerõpiac
Miért keresettek az Erasmus hallgatók a munkaerõpiacon? Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a cégek, vállalkozások szívesen alkalmaznak olyan fiatalokat, akik nemzetközi ösztöndíjprogramokban, illetve külföldi szakmai gyakorlaton vettek részt. Az Európai Bizottság 2014 õszén közzé tett hatásvizsgálatából pedig egyértelmûen kiderül, hogy az egykori Erasmus ösztöndíjasok kifejezetten keresettek a munkaerõpiacon.

 

A magyar fiataloknak 1997 óta van lehetõségük külföldi tapasztalatszerzésre az Erasmus program keretében. Ez idõ alatt 45.000 ösztöndíjas tanulhatott hosszabb-rövidebb ideig Európa különbözõ egyetemein, illetve 2007 óta arra is van mód, hogy uniós cégeknél, vállalkozásoknál, intézményeknél töltsék a hallgatók szakmai gyakorlatukat. Ezáltal mód nyílik arra, hogy új szakmai módszereket, speciális szakterületeket, nemzetközi trendeket ismerjenek meg.  A külföldön töltött idõszak után leglátványosabban a résztvevõk nyelvi készségei fejlõdnek, de az ösztöndíjas hallgatókról elmondható, hogy széles látókörûek, nyitottak, kreatívak, rugalmasak és jó kommunikációs készségekkel rendelkeznek. A fiatalok számtalan élménnyel gazdagodva térnek haza az útjukról, és talán nem is tudják, hogy eközben olyan készségekre tesznek szert, amelyek valódi értéket jelentenek a késõbbiekben: az álláskeresésnél és a leendõ munkahelyükön.

 

A finn CIMO (nemzetközi mobilitási ügynökség) 2014 májusában mutatta be annak a felmérésnek az eredményeit, amelyet finn munkáltatók körében végeztek a mobilitás során megszerezhetõ, fejleszthetõ munkavállalói kompetenciák elõnyeirõl.
A kutatás több hasonló projekthez  hasonlóan igazolta azt a feltevést, hogy a külföldi tanulmányokat, szakmai gyakorlatot végzettek felkészültebbek a munkaerõpiac elvárásainak teljesítésére, jobb elhelyezkedési és karrieresélyekkel rendelkeznek. A felmérés érdekessége az a megállapítás volt, hogy a munkáltatók nem közvetlenül a nemzetközi tapasztalatot becsülik nagyra (potenciális) munkavállalóikban, hanem azokat a készségeket értékelik, amelyek megszerzésében a nemzetközi tapasztalat kulcsszerepet játszik. A mobilitással összefüggésbe hozható készségfejlõdés tehát jól érzékelhetõ és megtapasztalható, de ma még nehezen mérhetõ, bizonyos tekintetben rejtve marad – a volt ösztöndíjasok ezt maguk sem tudják azonosítani, nem tudatosul bennük, mit kaptak, mit szereztek a mobilitás során.

 

Az Európai Bizottság 2014 õszén tette közzé az Erasmus hallgatók foglalkoztathatóságáról szóló hatástanulmányát, amelyben független szakértõk bevonásával csaknem 80.000 fõt – egyetemi hallgatókat, felsõoktatási intézmények munkatársait és munkáltatókat – kérdeztek meg. A válaszokból kiderül, hogy a korábbi Erasmus ösztöndíjasoknak jobbak az elhelyezkedési esélyeik: közöttük 50 százalékkal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, mint a kizárólag hazai képzésben résztvevõk esetében; a tanulmányok elvégzése után öt évvel pedig 23 százalékkal kevesebb az egykori Erasmus hallgatók között a munkanélküli.
Ennek oka többek között az, hogy a program kifejezetten megerõsít bizonyos személyiségjegyeket. A résztvevõk több mint 90 százaléka gondolja úgy, hogy a nyelvtudás mellett fejlõdtek a társas készségei is – mint például a tolerancia, önbizalom, problémamegoldó készség, kíváncsiság, a saját erõsségek és gyenge pontok ismerete, vagy a határozottság –, és a kutatás szerint ezeket a készségeket a munkáltatók 92 százaléka nagyra értékeli az új alkalmazottak felvételénél.

A programban való részvétel elõtti és utáni összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy az Erasmus ösztöndíjasoknál valójában már az utazás elõtt magasabb értékek mutatkoznak a fenti személyiségjegyeket illetõen, a külföldi tanulmányokat követõen pedig átlagosan 42 százalékkal meghaladták a többi hallgatónál mért értékeket.

 

„Az Erasmusra való pályázás önmagában egyfajta elkötelezettséget feltételez, hiszen azt jelenti, hogy a diák nem csak a kötelezõ óráin jelent meg, hanem már egyetemistaként is kereste a szakmai fejlõdés lehetõségét.” – Szabó Dániel közgazdász, egykori Erasmus hallgató.

 

A válaszokból az is kiderül, hogy a munkaadók 64 százaléka a kiválasztás során figyelembe veszi a nemzetközi tapasztalatot, amelynek a jelentõsége egyre nagyobb: 2006 és 2013 között 37-rõl 64 százalékra nõtt a fontossága.

A hatástanulmány külön foglakozik azokkal a fiatalokkal, akik az Erasmus program keretében szakmai gyakorlatukat töltötték külföldön. A jelentés szerint õk gyorsabb elõmenetelre számíthatnak, és már a munkába álláskor nagyobb felelõsséggel járó feladatokat kapnak. Vállalkozói készség tekintetében is elõrébb járnak, mint otthon maradt társaik: tízbõl egy korábbi gyakornoknak saját vállalkozása van, négybõl több mint három pedig tervezi, vagy nem tartja elképzelhetetlennek, hogy önálló vállalkozás indításába kezdjen.

 

Egy Erasmus szakmai gyakorlat során a fiatalok innovatív módszereket, új ismereteket szerezhetnek, és a hazai követelményeket akár meghaladó nemzetközi trendek elsajátítására is lehetõséget kapnak, amelyeket alkalmazva, valós elõnyhöz juthatnak a munkáltatóik.


Hasonló témával foglalkozik a maastrichti egyetem uniós támogatással megvalósult 2013-as kutatása is, amelyben arra keresték a választ, hogy mi teszi a frissen végzett fiatalokat kelendõvé a munkaerõpiacon. Több mint 900 munkáltatót kérdeztek meg Európa 12 országában arról, hogy a frissdiplomásokat igénylõ pozícióknál milyen tulajdonságokat, készségeket, kompetenciákat vesznek figyelembe – vagyis, hogy milyen az ideális jelölt.

A válaszadók 19,5 százaléka természetesen az állásra jelentkezõk szakmai hozzáértését, szaktudását tartja a legfontosabbnak, de közvetlenül ez után az interperszonális készségek – vagyis a kommunikáció, a csapatmunkára és az együttmûködésre való képesség – szerepelnek (19,1 %). A kutatás szerint ráadásul ezeknek a hiánya nem kompenzálható, hiszen mind a kollégákkal való napi kapcsolattartásban, mind a szervezeti célok elérésében kiemelkedõ szerepük van az interperszonális készségeknek.

Harmadik helyen a vállalkozói készségeket jelölték meg (17,6 %), majd az innovatív és kreatív gondolkodásmód fontosságát (16 %), a stratégiai gondolkodást (14,2 %) és az általános gondolkodási képességet (13,7 %) emelték ki, mint a felvétel során leglényegesebb szempontot. Összességében tehát a munkáltatók épp olyan készségek meglétét tartják fontosnak a kiválasztás során, amelyekben a nemzetközi tapasztalatot szerzett Erasmus hallgatók élen járnak.

A válaszokból az is kiderül, hogy a munkáltatók elõnyben részesítik azokat a fiatalokat, akiknek van külföldi tapasztalatuk. Leginkább azokat preferálják, akik korábban részképzés keretében tanultak külföldön. Hozzájuk képest háttérbe szorulnak, akik teljes képzést abszolváltak egy másik országban, de õk is megelõzik azokat a fiatalokat, akik csak a hazájukban végeztek tanulmányokat. A válaszadók mindezt a nemzetközi tapasztalattal rendelkezõk idegen nyelvi ismereteivel, interkulturális készségeivel és személyiségjegyeivel indokolják, amelyek azt jelzik, hogy az állásra jelentkezõ képes és hajlandó belevágni új helyzetekbe, vállalja a kockázatot, nyitott az újdonságokra és képes együtt dolgozni más kultúrákból érkezõkkel. A kutatás kitér arra, hogy ezeket a készségeket nehéz intézményi keretek között elsajátítani, azonban az Erasmus programban való részvétel hozzájárul a fejlesztésükhöz.

 

Az Educatio Nonprofit Kft. adatai szerint (Diplomás Pályakövetési Rendszer 2013) a felsõoktatási évek alatt a hallgatók közel 10 százaléka folytat külföldi tanulmányokat. Az így szerzett tapasztalatok a munkaerõpiacon is éreztetik hatásukat: ezek a fiatalok magasabb jövedelemmel rendelkeznek; kisebb eséllyel folytatnak felsõfokú végzettséget nem igénylõ munkát; és a munkájukkal kapcsolatos elégedettségük jóval magasabb, mint azoké, akik nem vettek részt nemzetközi mobilitásban.

 

Összeállította: Gyõrpál Zsuzsanna


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret