Hírek

Nyomtatás

Miért keresettek az Erasmus hallgatók a munkaerőpiacon?

2016. 07. 15.
Erasmus, Erasmus+, minőségi munkaerő, munkaerőpiac
Miért keresettek az Erasmus hallgatók a munkaerőpiacon? Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a cégek, vállalkozások szívesen alkalmaznak olyan fiatalokat, akik nemzetközi ösztöndíjprogramokban, illetve külföldi szakmai gyakorlaton vettek részt. Az Európai Bizottság 2014 őszén közzé tett hatásvizsgálatából pedig egyértelműen kiderül, hogy az egykori Erasmus ösztöndíjasok kifejezetten keresettek a munkaerőpiacon.

 

A magyar fiataloknak 1997 óta van lehetőségük külföldi tapasztalatszerzésre az Erasmus program keretében. Ez idő alatt 45.000 ösztöndíjas tanulhatott hosszabb-rövidebb ideig Európa különböző egyetemein, illetve 2007 óta arra is van mód, hogy uniós cégeknél, vállalkozásoknál, intézményeknél töltsék a hallgatók szakmai gyakorlatukat. Ezáltal mód nyílik arra, hogy új szakmai módszereket, speciális szakterületeket, nemzetközi trendeket ismerjenek meg.  A külföldön töltött időszak után leglátványosabban a résztvevők nyelvi készségei fejlődnek, de az ösztöndíjas hallgatókról elmondható, hogy széles látókörűek, nyitottak, kreatívak, rugalmasak és jó kommunikációs készségekkel rendelkeznek. A fiatalok számtalan élménnyel gazdagodva térnek haza az útjukról, és talán nem is tudják, hogy eközben olyan készségekre tesznek szert, amelyek valódi értéket jelentenek a későbbiekben: az álláskeresésnél és a leendő munkahelyükön.

 

A finn CIMO (nemzetközi mobilitási ügynökség) 2014 májusában mutatta be annak a felmérésnek az eredményeit, amelyet finn munkáltatók körében végeztek a mobilitás során megszerezhető, fejleszthető munkavállalói kompetenciák előnyeiről.
A kutatás több hasonló projekthez  hasonlóan igazolta azt a feltevést, hogy a külföldi tanulmányokat, szakmai gyakorlatot végzettek felkészültebbek a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, jobb elhelyezkedési és karrieresélyekkel rendelkeznek. A felmérés érdekessége az a megállapítás volt, hogy a munkáltatók nem közvetlenül a nemzetközi tapasztalatot becsülik nagyra (potenciális) munkavállalóikban, hanem azokat a készségeket értékelik, amelyek megszerzésében a nemzetközi tapasztalat kulcsszerepet játszik. A mobilitással összefüggésbe hozható készségfejlődés tehát jól érzékelhető és megtapasztalható, de ma még nehezen mérhető, bizonyos tekintetben rejtve marad – a volt ösztöndíjasok ezt maguk sem tudják azonosítani, nem tudatosul bennük, mit kaptak, mit szereztek a mobilitás során.

 

Az Európai Bizottság 2014 őszén tette közzé az Erasmus hallgatók foglalkoztathatóságáról szóló hatástanulmányát, amelyben független szakértők bevonásával csaknem 80.000 főt – egyetemi hallgatókat, felsőoktatási intézmények munkatársait és munkáltatókat – kérdeztek meg. A válaszokból kiderül, hogy a korábbi Erasmus ösztöndíjasoknak jobbak az elhelyezkedési esélyeik: közöttük 50 százalékkal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, mint a kizárólag hazai képzésben résztvevők esetében; a tanulmányok elvégzése után öt évvel pedig 23 százalékkal kevesebb az egykori Erasmus hallgatók között a munkanélküli.
Ennek oka többek között az, hogy a program kifejezetten megerősít bizonyos személyiségjegyeket. A résztvevők több mint 90 százaléka gondolja úgy, hogy a nyelvtudás mellett fejlődtek a társas készségei is – mint például a tolerancia, önbizalom, problémamegoldó készség, kíváncsiság, a saját erősségek és gyenge pontok ismerete, vagy a határozottság –, és a kutatás szerint ezeket a készségeket a munkáltatók 92 százaléka nagyra értékeli az új alkalmazottak felvételénél.

A programban való részvétel előtti és utáni összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy az Erasmus ösztöndíjasoknál valójában már az utazás előtt magasabb értékek mutatkoznak a fenti személyiségjegyeket illetően, a külföldi tanulmányokat követően pedig átlagosan 42 százalékkal meghaladták a többi hallgatónál mért értékeket.

 

„Az Erasmusra való pályázás önmagában egyfajta elkötelezettséget feltételez, hiszen azt jelenti, hogy a diák nem csak a kötelező óráin jelent meg, hanem már egyetemistaként is kereste a szakmai fejlődés lehetőségét.” – Szabó Dániel közgazdász, egykori Erasmus hallgató.

 

A válaszokból az is kiderül, hogy a munkaadók 64 százaléka a kiválasztás során figyelembe veszi a nemzetközi tapasztalatot, amelynek a jelentősége egyre nagyobb: 2006 és 2013 között 37-ről 64 százalékra nőtt a fontossága.

A hatástanulmány külön foglakozik azokkal a fiatalokkal, akik az Erasmus program keretében szakmai gyakorlatukat töltötték külföldön. A jelentés szerint ők gyorsabb előmenetelre számíthatnak, és már a munkába álláskor nagyobb felelősséggel járó feladatokat kapnak. Vállalkozói készség tekintetében is előrébb járnak, mint otthon maradt társaik: tízből egy korábbi gyakornoknak saját vállalkozása van, négyből több mint három pedig tervezi, vagy nem tartja elképzelhetetlennek, hogy önálló vállalkozás indításába kezdjen.

 

Egy Erasmus szakmai gyakorlat során a fiatalok innovatív módszereket, új ismereteket szerezhetnek, és a hazai követelményeket akár meghaladó nemzetközi trendek elsajátítására is lehetőséget kapnak, amelyeket alkalmazva, valós előnyhöz juthatnak a munkáltatóik.


Hasonló témával foglalkozik a maastrichti egyetem uniós támogatással megvalósult 2013-as kutatása is, amelyben arra keresték a választ, hogy mi teszi a frissen végzett fiatalokat kelendővé a munkaerőpiacon. Több mint 900 munkáltatót kérdeztek meg Európa 12 országában arról, hogy a frissdiplomásokat igénylő pozícióknál milyen tulajdonságokat, készségeket, kompetenciákat vesznek figyelembe – vagyis, hogy milyen az ideális jelölt.

A válaszadók 19,5 százaléka természetesen az állásra jelentkezők szakmai hozzáértését, szaktudását tartja a legfontosabbnak, de közvetlenül ez után az interperszonális készségek – vagyis a kommunikáció, a csapatmunkára és az együttműködésre való képesség – szerepelnek (19,1 %). A kutatás szerint ráadásul ezeknek a hiánya nem kompenzálható, hiszen mind a kollégákkal való napi kapcsolattartásban, mind a szervezeti célok elérésében kiemelkedő szerepük van az interperszonális készségeknek.

Harmadik helyen a vállalkozói készségeket jelölték meg (17,6 %), majd az innovatív és kreatív gondolkodásmód fontosságát (16 %), a stratégiai gondolkodást (14,2 %) és az általános gondolkodási képességet (13,7 %) emelték ki, mint a felvétel során leglényegesebb szempontot. Összességében tehát a munkáltatók épp olyan készségek meglétét tartják fontosnak a kiválasztás során, amelyekben a nemzetközi tapasztalatot szerzett Erasmus hallgatók élen járnak.

A válaszokból az is kiderül, hogy a munkáltatók előnyben részesítik azokat a fiatalokat, akiknek van külföldi tapasztalatuk. Leginkább azokat preferálják, akik korábban részképzés keretében tanultak külföldön. Hozzájuk képest háttérbe szorulnak, akik teljes képzést abszolváltak egy másik országban, de ők is megelőzik azokat a fiatalokat, akik csak a hazájukban végeztek tanulmányokat. A válaszadók mindezt a nemzetközi tapasztalattal rendelkezők idegen nyelvi ismereteivel, interkulturális készségeivel és személyiségjegyeivel indokolják, amelyek azt jelzik, hogy az állásra jelentkező képes és hajlandó belevágni új helyzetekbe, vállalja a kockázatot, nyitott az újdonságokra és képes együtt dolgozni más kultúrákból érkezőkkel. A kutatás kitér arra, hogy ezeket a készségeket nehéz intézményi keretek között elsajátítani, azonban az Erasmus programban való részvétel hozzájárul a fejlesztésükhöz.

 

Az Educatio Nonprofit Kft. adatai szerint (Diplomás Pályakövetési Rendszer 2013) a felsőoktatási évek alatt a hallgatók közel 10 százaléka folytat külföldi tanulmányokat. Az így szerzett tapasztalatok a munkaerőpiacon is éreztetik hatásukat: ezek a fiatalok magasabb jövedelemmel rendelkeznek; kisebb eséllyel folytatnak felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát; és a munkájukkal kapcsolatos elégedettségük jóval magasabb, mint azoké, akik nem vettek részt nemzetközi mobilitásban.

 

Összeállította: Győrpál Zsuzsanna