Nyomtats

Multikulti munkahelyek

2016. 05. 05.
foglalkoztatás, gyakorlati képzés, innováció, képesítés, készségek, minõségi munkaerõ, nemzetközi tapasztalat, tanulmányút, vállalkozókészség, önéletrajz
Multikulti munkahelyek Nyitottak, együttmûködõek, önállóak, kreatívak és határozottak. A kiváló nyelvtudás mellett általá-ban ezek a készségek jutnak a munkáltatók eszébe azokról a magyar fiatalokról, akik néhány hónap, esetleg több félévnyi külföldi ösztöndíj, gyakornokoskodás vagy munkatapasztalat után keresnek itthon munkát.

 

NYITOTTAN AZ ÚJDONSÁGOKRA

Gyakran az egyetemi diplománál is többre tartják a toborzással foglalkozó szakemberek, ha a jelentkezõk önéletrajzában azt látják: multikulturális tapasztalata van. „A külföldi gyakorlat nemcsak a szakmai ismeretek megszerzése és a nyelvtudás pallérozása végett fontos, de a mindennapi munkavégzésben is segít. Erõsíti az együttmûködési és kommunikációs készségeket, ha egy fiatal megtanulta más kultúrában is megállni a helyét” – véli Emri Zsuzsanna, a KPMG Hungária Kft. HR-igazgatója. Szerinte már az önállóság megtapasztalása miatt is fontos, hogy a pályakezdõk eltöltsenek egy kis idõt külföldön, azzal ugyanis magabiztosabbak lesznek, ráadásul a friss, innovatív gondolkodás is jellemzõ lesz rájuk. „Ez fejleszti a nyitottságot az ismeretlen és újszerû dolgokra is” – véli Emri Zsuzsanna, hozzátéve, hogy cégük kifejezetten keresi az effajta szemléletû szakembereket, akik jellemzõen több nézõpontból képesek közelíteni egyegy probléma megoldásához. Nem véletlen, hogy a KPMG elõszeretettel küldi ki a dolgozóit rövidebb vagy hosszabb idõre külföldi projektekre. Náluk nem furcsa, hanem adott a nemzetközi környezet, a budapesti irodában is soknemzetiségû a csapat – mondják. Sokan dolgoznak nemzetközi projekteken, ahol külföldi kollégáikkal vagy ügyfeleikkel kell hatékonyan együttmûködniük. A cégnél mobilitáshoz kapcsolódó programok is vannak, melyek az üzleti projektekhez kapcsolódó szaktudás megszerzését célozzák, vagy a nemzetközi projekt szakemberigényét garantálják, és arra is van lehetõség, hogy ha valaki olyan élethelyzetbe kerül, hogy más országban akar élni – például a házastársa munkája miatt –, akkor elhelyezkedhet a világ több mint 155 országában mûködõ KPMG-irodák valamelyikében.

 

HOSSZÚ TÁVÚ ELÕNYÖK

„A nemzetközi munkatapasztalattal rendelkezõ jelöltek nyelvtudása általában versenyképesebb, mint azoké, akik itthon szereztek nyelvvizsgát” – mutat rá a külföldi gyakorlat legnyilvánvalóbb elõnyére Vitáris Anetta, a ManpowerGroup Solution Kft. RPO (Recruitment Process Outsourcing) igazgatója, aki szerint különösen akkor sok a pozitívum, ha a jelölt az idõt nem mosogatással, hanem valódi szakmai gyakorlattal töltötte. „Ha pedig több helyen dolgozott több hónapot, az maga a siker” – fogalmaz. „Aki ugyanis képes volt dönteni arról, hogy külföldi gyakorlatra vagy ösztöndíjra jelentkezik, az nyilván képes volt a kellemetlenségeket is vállalni, a költözést, a beilleszkedést, a sok-sok új impulzust, vagyis nyilvánvalóan komoly tapasztalatokat szerzett. Megismerte, milyen például német vagy angol munkaközösségben dolgozni. Az ilyen jelöltek nyitottak, mobilak, felfedezõk, általában pedig intelligensebbek is. Másként élnek Budapesten is, nem zavarja õket, ha ki kell lépniük a komfortzónájukból” – m ondja a szakember. A hosszabb távú elõnyök számszerûsíthetõk, amire az Európai Bizottság felmérése is rámutat: a korábbi Erasmus ösztöndíjasok között például 50 százalékkal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, mint a kizárólag hazai képzésben résztvevõknél, a tanulmányok befejezése után öt évvel pedig 23 százalékkal kevesebb köztük a munkanélküli. A külföldi munka során azt is meg lehet tanulni, hogy a különbözõ kultúrákban miként kezelik a hierarchikus viszonyokat. Például vannak olyan országok, ahol a fõnöknek soha nem illik ellentmondani, de akadnak olyanok is, ahol ez egyenesen elvárás. „A magyarok általában nem ilyenek, ezért ha valaki ezt megtapasztalja, építõ javaslataival, kritikáival segítheti majd a hazai munkahelyén magát a szervezetet, vagy egy-egy projektet” – mondja Vitáris Anetta, aki szerint Magyarországon nehéz megtanulni a self-marketinget is, így ennek gyakorlásában szintén sokat segíthetnek a külföldi tapasztalatok. „Nagyon fontos, hogy az ember tudja, milyenek a képességei, miben jó és milyen eredményeket ért el, és hogy ezeket a saját érdekében tudassa is környezetével” – indokolja.

 

A külföldön szerzett tapasztalat bemutatására érdemes használni az Europass dokumentumokat. Az Europass mobilitási igazolvány az európai országok valamelyikében folytatott szakmai gyakorlatok, tanulmányok vagy önkéntes munka során megszerzett készségek és kompetenciák igazolására szolgáló, egységes formátumú dokumentum.

További információ: www.europass.hu

 

 

 

 

 

 

 

BÁBELI ZÛRZAVAR

A multikulturális munkahelyeken idõnként nem egyszerû a kommunikáció, már csak azért sem, mert házon belül nem egységes a nyelvtudás. „Elõfordult, hogy egy megbeszélésen megkértük egymást, mindenki inkább írja le, mire gondol, annyira más volt a francia, a skót és a portugál kolléga angol kiejtése” – mesélte egy szolgáltatóközponti dolgozó. Az ssc-k (shared service center) száma dinamikusan nõ Magyarországon. A több mint 80 hazai szolgáltatóközpontban ma már csaknem 40 ezren dolgoznak, s akadnak olyan cégek, ahol az alkalmazottak 20 százaléka külföldi. Gyakran fordulnak meg itt olyan fiatalok, akik Erasmus programban vettek részt, s Európa valamelyik országában töltöttek el egy-két félévet. „Az õ profi nyelvtudásuk, magabiztosságuk, határozottságuk elõnyt jelent az itthoni munkákban, de sajnos gyakran visszavágynak külföldre” – mondja Szmolinka Zsolt, a Debrecenben mûködõ Merlin-IT Hungary Informatikai Rendszer Támogató Szolgáltató Kft. cégvezetõje. Tapasztalatai szerint, akinek már jobban kinyílt a világ, annak egy call center beszûkülést jelent, így sokáig nem marad meg egy effajta hazai munkahelyen. A szolgáltatóközpontokban az egyes ügyfeleket kiszolgáló csapatok sokszor többnemzetiségû tagokból állnak, így egyegy projekt során elõfordulhat, hogy együtt kell dolgozni például török, holland, spanyol és indiai munkatársaknak. „Ilyenkor nagyon gyorsan meg lehet tapasztalni a kultúrák közötti különbségeket. Van, ahol tiszteletlenségnek számít nemet mondani, ezért mindenre igennel válaszolnak még akkor is, amikor pontosan tudni lehet, hogy egy határidõ betarthatatlan. Aztán akadnak olyan kultúrák, amelyekben személyes kapcsolat nélkül nem lehet üzletrõl beszélni, másutt viszont épphogy a távolságtartásnak van fontos szerepe. Vannak nemzetiségek, amelyeknél természetes, hogy hangosabban beszélnek, míg másoknál az a mindennapos dolog, hogy késnek. Ezek a tapasztalatok nagy elõnyt jelentenek akkor, amikor valaki nemzetközi környezetben vagy külföldön szeretne késõbb munkát vállalni” – m ondja Vitáris Anetta. „Ilyen helyzetben fontos, hogy a többiek alkalmazkodni tudjanak, elfogadók legyenek. A csoportvezetõnek pedig többek között azt is el kell viselnie, hogy például az olasz kollégák sosem jönnek vissza a kávézásból húsz percnél korábban.” Mindez nyitottságot, elfogadást és átlagon felüli alkalmazkodókészséget igényel – ami a nemzetközi tapasztalattal rendelkezõ munkatársakban legtöbbször meg is van.

 

Szerzõ: TÓTH ILDIKÓ - újságíró

Forrás: PÁLYÁZATI PAVILON - Tempus Közalapítvány


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret