Nyomtats

Nem minden sablonnal válunk sablonossá

2014. 03. 26.
Europass, önéletrajz
Nem minden sablonnal válunk sablonossá Önéletrajzot írni sokak számára nyûg. A frissen végzett fiatalok sokszor nem tudják, hogy mire kíváncsi a munkáltató, mit érdemes kiemelni egy CV-ben. A munkaerõ kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó Randstad Hungaryhez rengeteg pályakezdõtõl érkezik önéletrajz, az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokról a cég tanácsadója, Lékai Tünde beszélt.

Milyen típusú önéletrajzokhoz nyúlnak a pályakezdõk a legszívesebben?

Nagyon sokféle lehetõségük van, az interneten rengeteg mintát találnak. A legnépszerûbb az Europass, a pályakezdõknek nagyjából 60 százaléka ehhez fordul. Könnyû kitölteni, rendkívül átlátható, nem lehet kihagyni belõle semmit. Mivel a formátum adott, az álláskeresõnek már csak az adatok beömlesztése a feladata. Egyszerû és felhasználóbarát – ez lehet a népszerûség kulcsa.

A CV-k olvasói, azaz a kiválasztással foglalkozó szakemberek, a munkáltatók is kedvelik, nem gondolják sablonosnak?

Abszolút nem. Hozzám szoktak beérkezni hibás, rosszul szerkesztett önéletrajzok, ilyenkor elõfordul, hogy én magam javaslom az Europass formátumot.

Érdemes-e színes-szagos, kreatív ötletektõl hemzsegõ önéletrajzot készíteni?

Akkor elõnyös, ha olyan pozícióra pályázunk, ahol kreatív, színes személyiséget keresnek: marketing és reklám területén jó belépõ lehet. Bármilyen más területen azonban bánjunk óvatosan ezekkel az elemekkel.

Milyen jellegû hibákkal találkozik leggyakrabban?

Kezdeném azzal, hogy sokszor egybefüggõ szöveget írnak a pályázók, ami teljesen átláthatatlan egy kiválasztással foglalkozó szakembernek.

A nyelvtudásnál sem elég a megszerzett bizonyítványok felsorolása, az aktív tudás szintjét is érdemes feltüntetni, hiszen ha 2003-ban szerzett valaki nyelvvizsgát, azóta a tudása passzívvá válhatott. Az Europass ebbõl a szempontból is elõnyös, mert nem a papír meglétére koncentrál, hanem a tényleges, élõ nyelvtudásra kérdez rá – amit egyébként a nyelvtudást igénylõ álláslehetõségeknél fel is szoktunk mérni. Én, ha felkeresek egy potenciális pályázót, a telefonos beszélgetéskor vagy a személyes interjún mindenképpen átváltok a munkáltató által elvárt nyelvre, mert az a tapasztalatom, hogy a pályázók sokan alul- és legalább ennyien túlbecsülik saját nyelvtudásuk szintjét.

Tipikus hiba még, hogy nem frissítik az önéletrajzot, vagy éppen a jelentkezõ nincsen tisztában azzal, hogy milyen adatok szerepelnek benne. Még rosszabb, ha valótlant állítanak benne, és erre a személyes interjún derül fény. Ez a pályázó számára igen kellemetlen tud lenni, és meglehetõsen rossz benyomást tesz ezáltal.

Mi az, amit gyakran kihagynak az önéletrajzokból?

Elõfordul, hogy nem fejtik ki a pályázók, hogy egyes korábbi munkaköreikben mi volt a feladatuk: ugyanis nem feltétlen biztos, hogy minden pozícióhoz tartozó feladatkör teljesen ugyanazokat rejti, ez cégenként akár eltérõ is lehet. Az Europass erre szintén lehetõséget ad.

Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, mely szerint az önéletrajznak egy A4-es oldalba muszáj beleférnie, bár igaz, hogy a kiválasztással foglalkozó szakemberek nem szívesen olvasnak el egy 5-6 oldalas önéletrajzot.

Milyen szabályok vonatkoznak a képekre?

Kimondott szabály nincs, de nagyon mellé tudnak nyúlni a jelentkezõk. Nem elõnyös a nyaraláson készült kép, de a saját magam által készített homályos fotó és a bikinis kép sem jöhet szóba, ahogy természetesen, bármilyen büszkék is vagyunk a gyermekeinkre, semmiképp ne csatoljunk családi fényképeket vagy hölgyeknél egész alakos fotót. Egy jól megvilágított, inges vagy blúzos kép, amin melltõl felfelé látszódunk, tökéletes választás.

Mosolygós vagy komoly?

Én szeretem, ha a pályázó egy kedves mosollyal szerepel a képen, hiszen ezzel pozitív benyomást kelthet. Azonban ez attól is függ, hogy milyen pozícióra pályázunk. Egy pályakezdõnél fontosnak tartom, hogy kedves, aranyos, mosolygós legyen az a kép, viszont egy magasabb pozíciót betöltõ, közép- vagy felsõvezetõnél a „százfogú” mosoly semmiképp nem elõnyös.

Tanulmányok közül mindent be kell írni?

Az általános iskolai tanulmányokat nem feltétlen tartom szükségesnek, a középiskolai tanulmányokat is el lehet hagyni, azonban pozitív lehet, ha már akkor szakosodott valamire a jelentkezõ, vagy kéttannyelvû gimnáziumba járt. A felsõfokú tanulmányok közül mindent fontosnak tartok beírni, még akkor is, ha nem releváns a megpályázott pozícióhoz.

Probléma-e, ha nem tudunk az önéletrajzban minden évre valami hasznos tevékenységet felmutatni?

Sokan hagynak úgynevezett gap-eket, azaz hosszabb üres idõszakokat a CV-ben. Ha ilyet látunk, biztosan rákérdezünk a személyes interjún. Sokszor kiderül, hogy ebben az idõszakban dolgozott, tanult, nyelvtudását fejlesztette a fiatal, de ezt nem tartotta releváns információnak a pályázott pozíció szempontjából. Én azt javaslom, hogy mindenképpen fedjük le ezeket a gap-eket, hiszen egy pályakezdõ esetében a munkáltató örül a munkatapasztalatnak, még akkor is, ha az nem releváns.

Akár világkörüli út is kerüljön bele?

Én azt gondolom, hogy igen, mert fontos a munkáltatónak látni, hogy mivel töltötte ezt az idõszakot a pályázó. Ha szélesítette a látókörét, idegen nyelveket tanult, tapasztalatot szerzett a világban, az fontos. Elõfordulhat az is, hogy épp Erasmus ösztöndíjjal tanult vagy szerzett szakmai tapasztalatot, és ezt sok esetben kifejezetten keresik a munkáltatók, kiváltképpen a multinacionális cégek.

Ezek szerint jól el lehet adni azt is, ha valaki pályakezdõ?

Rendkívül sok munkáltató keresi a „friss agyakat”, tehát ezt nem úgy kell kezelni, mint valami kompenzálnivaló hátrányt. A nyári gyakorlat, a diákmunka, a külföldi ösztöndíj alapján a munkáltató látja, hogy a jelentkezõ dolgozott már, tudja mit jelent a felelõsség, és mivel jár, hogy minden nap be kell menni egy munkahelyre.

Az önéletrajz végén magunkról kell írni néhány tulajdonságot. Ide a legtöbben ugyanazt a három-négy pozitív jelzõt írják. Mit tegyünk, hogy ebben se legyünk sablonosak?

Nem baj, ha olyan jelzõket használunk, mint mások, a lényeg, hogy az interjún alá tudjuk támasztani, hogy ezek ránk is jellemzõek. Ha például a személyes interjú alkalmával kissé szûkszavú pályázóval találkozom, akinek az önéletrajzában fel van tüntetve, hogy kommunikatív és közlékeny, akkor javaslatot szoktam tenni az átírásra, módosításra. Ugyanez a gépelési és helyesírási hibákra is vonatkozik, ha pozitív tulajdonságként a pontosságot és a precizitást jelöltük meg.

Az önéletrajzírásnál hasznos a sablon, de a motivációs levelet is ezek használatával írjuk meg?

Mielõtt motivációs levelet írunk, érdemes elolvasni pár mintalevelet, de soha ne használjunk sablont, mert a szakavatott szem azonnal ki fogja szúrni, hogy a Ctrl+C – Ctrl+V technika került bevetésre. Minden pozícióra más-más motivációs levelet kell írni, de nem árt tudni, hogy a HR-esek szeme elõször általában az önéletrajzokon fut át, ezzel kell õket valamiképpen megfogni. Érdemes tehát idõt szakítanunk az önéletrajzunk elkészítésére, hiszen ez egy „belépõ”, egy elsõ vagy akár nulladik benyomás a munkáltató szemében.

 

Az interjút készítette: Szegedi Júlia

Forrás: europass.hu

 


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret