Hírek

Nyomtatás

Nemzetközi konferencia a munka alapú tanulásról

2015. 06. 25.
Erasmus+, Leonardo, duális képzés, foglalkoztatás, gyakornok, szakmai gyakorlat
Nemzetközi konferencia a munka alapú tanulásról A statisztikai adatok alapján azokban az országokban alacsonyabb a fiatalkori munkanélküliség, amelyekben a gyakornoki vagy duális rendszer nagyobb arányban van jelen. Az európai NetWBL hálózat célja a munka alapú tanuláshoz kapcsolódó jó példák, projektek feltérképezése és terjesztése. A június 11-12-én Budapesten megrendezett konferencián a jó gyakorlatok mellett a szervező országok, Ausztria, Románia és Magyarország szakképzési rendszereinek duális elemei álltak a középpontban.

A NetWBL (Net Work-based Learning) hálózatban az Erasmus+ programért felelős nemzeti irodák vesznek részt – Magyarországról a Tempus Közalapítvány –, létrejöttét és munkáját az Európai Bizottság Oktatás és Kultúra Főigazgatósága (DG EAC) támogatja. A hálózat célja megerősíteni a munka alapú tanulás elemeit a szakképzési és felsőoktatási rendszerekben; felhívni a figyelmet a tanulószerződéses gyakorlati képzésre; láthatóvá tenni a korábbi Egész életen át tartó tanulás program (LLP) keretében megvalósult, jó gyakorlatokat felmutató projektek eredményeit; továbbá a jó gyakorlatokat összesítő online eszköztár (toolkit) létrehozásával segíteni a szakképzési fejlesztéseket. A NetWBL hálózat munkájához illeszkedve a budapesti konferencián egyrészt a jó példák bemutatkozása, másrészt a rendező országok, Ausztria, Románia és Magyarország szakképzési rendszerei, azok duális elemei kerültek fókuszba. 

A konferencia első napján a résztvevők a munka alapú tanulás, különös hangsúllyal a duális képzés európai, részletesebben az ausztriai, romániai és magyarországi helyzetével, illetve az ezekben az országokban felmerült kihívásokkal ismerkedhettek meg. A NetWBL értelmezésében a munka alapú tanulás fogalma szélesebb, mint az általánosan használt gyakornokság fogalma. A projekt értelmezésében ide tartozik mind a duális képzés, mind a szakképző intézmény által nyújtott képzés, továbbá magába foglalja a felsőoktatás területén megvalósuló munka alapú tanulási formákat és az iskolai tanműhelyben folyó képzést is. A konferencia fókuszában – a 3 rendező ország szakképzési hátterére alapozva – a munka alapú tanuláson belül elsősorban a duális képzés volt. Az előadások rávilágítottak, hogy miközben európai szinten a fiatalkori munkanélküliség átlaga 22%, a skála igen szélsőséges értékeket mutat. Egyes országokban, mint Görögország, Spanyolország, Olaszország vagy Horvátország, a fiatalkori munkanélküliség a 40%-ot is meghaladja, míg Németországban, Ausztriában vagy Hollandiában 10% alatt mozog.

Ebben a kontextusban a munka alapú tanulás egyik formájának, a duális képzésnek a jelentősége abban áll, hogy olyan képességek fejlődését teszi lehetővé, amelyek egyértelműen segítik az elhelyezkedést. Három fő kritérium megléte jellemzi (a European Alliance for Apprenticeship definíciójában): az iskolában való tanulás cégeknél töltött gyakorlattal egészül ki, az elért eredmények elismerésével és beszámításával. A statisztikai adatok alapján azokban az országokban alacsonyabb a fiatalkori munkanélküliség, amelyekben a gyakornoki vagy duális rendszer nagyobb arányban van jelen, és az olyan végzettek, akik munkaorientált képzési programokban vesznek részt, kevesebb időt töltenek munka nélkül. Egyértelmű előnyei ellenére azonban a munka alapú tanulás egyelőre nem nevezhető Európa-szerte elterjedtnek, Magyarországon például a szakképzésben tanulók 44%-a vesz részt tanulószerződéses (duális) képzésben.

Az ausztriai, romániai és magyarországi helyzetet és a működő struktúrákat bemutató előadásokból kiderült, hogy a szakképzés területén az elmúlt években kezdődő megújulással a munka alapú tanulás fokozatosan egyre több teret nyer Magyarországon. Az osztrák gyakorlatban jelentős szerep jut a szociális partnereknek és a – gyakran kis- és középvállalkozásoknál – tapasztalatot szerzett oktatóknak, illetve hogy a romániai törvények hogyan szabályozzák a vonatkozó kérdéseket. Olyan gyakorlati kérdésekre került a hangsúly, mint a cégek duális képzésbe való bekapcsolódással kapcsolatos megfontolásai, motivációik és félelmeik: a beszélgetés résztvevői szerint a cégek befektetési döntést hoznak, számba veszik egyrészt a rájuk háruló költségeket, másrészt az így képzett munkaerő alkalmazásának előnyeit, a versenyt és azt a félelmet is, hogy befektetésük előnyeiből más vállalkozások részesülhetnek. A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a különböző szereplők közti (különösen a képzések tanterveivel kapcsolatos) egyeztetés központi jelentőségű, valamint hogy a duális képzés olyan munkaerőt eredményezhet, amely produktív és elkötelezett a cég felé.

A konferencia második napján három, egymással párhuzamosan zajló workshopon egyrészt az Egész életen át tartó tanulás program (LLP) keretében megvalósult, illetve az Erasmus+ programban megvalósuló, a munka alapú tanulással kapcsolatos projektek eredményeit összegyűjtő online eszköztár (toolkit) debütálására és tesztelésére került sor. A munka alapú tanulás minőségbiztosítási kérdéseiről külön workshopon esett szó, beleértve az elismerés és a validáció területét; illetve a Tempus Közalapítvány szervezésében a szakképző iskolák, a cégek és a szociális partnerek együttműködését, a cégek érdekeltté tételét, információkkal való ellátását és a követhető jó gyakorlatokat tárgyalták a résztvevők.

Az előadásokból, beszélgetésekből és projektbemutatókból az alábbi főbb konklúziók állapíthatók meg a munka alapú tanulás, azon belül is elsősorban a duális képzés kapcsán:

  • A munka alapú tanulás nemzeti reformokat indíthat el. Fontosságát jelzi, hogy az európai szakképzési folyamatok fókuszába kerül a téma.
  • A felek (döntéshozók – képzők – vállalatok) közötti két- és háromoldalú egyeztetések elengedhetetlenek. A résztvevők viszont sokszor más nyelvet beszélnek – így egymás megértéséhez idő kell és bizalom.
  • A kommunikációt felgyorsíthatják és segíthetik olyan külső szervezetek, amelyek vállalják, hogy egyfajta hidat képeznek a felek között. Ezek a szervezetek sokszor európai uniós forrásból tudják ezt a feladatot ellátni. Vagyis nagy szükség van ezekre a projektekre, a forrásra és hogy a projektekben alkalmazott, kifejlesztett jó gyakorlatokat (pl.: kézikönyv a vállalatoknak duális képzéshez, mentorálás mind vállalati, mind oktatói oldalon) minél többen megismerjék.
  • A kommunikáció másik kulcs eleme a helyi érdek. A helyi cégeknek és iskoláknak kell egymásra találniuk, hogy a körzet, régió problémáira reagálni tudjanak.
  • A tapasztalatok megosztását online eszközök segíthetik – ilyet a NetWBL hálózat tervez készíteni. A budapesti első tesztelés alapján nagy az érdeklődés az eszköztár iránt, ami különböző kulcsszavak mentén segít bevált gyakorlatokat keresni.

Az osztrák – magyar – román konferencia csak egy elem volt abban a sorozatban, amelyet a kiterjedt NetWBL hálózat Európa-szerte tervez: több kisebb regionális, illetve nagyobb nemzetközi rendezvény során terjesztik a munka alapú tanuláshoz kapcsolódó jó példákat, projekteket.

A hálózatról bővebben itt olvashat: www.net-wbl.eu