Nyomtats

Szemléletváltás: minták és igények

2013. 05. 15.
Leonardo, szakképzés, tanulmányút, továbbképzés
Szemléletváltás: minták és igények A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szívügyének tekinti a megyében mûködõ vállalkozások gyakorlati képzõhelyein oktató szakemberek színvonalas továbbképzését. A Leonardo program támogatásával olyan külföldi tanulmányutakat szerveznek nekik, ahol csúcstechnológiának számító eljárásokat, modern oktatás-módszertani formákat ismerhetnek meg.

 

ZUBOR ZSOLTNÉ KALÓ ERIKA, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Tanácsadó és Projekt Irodájának irodavezetõje elmondta, hogy a szakmai programok során a résztvevõknek lehetõségük nyílt betekinteni abba, hogy az ágazatukhoz tartozó tevékenységek hogyan mûködnek, milyen jogi szabályozással rendelkeznek egy másik európai országban. Képzõintézményeket és gyakorlati képzõhelyeket is meglátogattak, ahol szakoktatókkal és tanulókkal egyaránt konzultáltak. A programot több tanulmányút esetében nemzetközi vásárokon és szakkiállításokon történõ részvétel is színesítette, mely további lehetõségeket nyújtott a szakmai újdonságok megismerésére, piaci kapcsolatok erõsítésére.

„Fontos, hogy mindenki átgondolja, mi tudná elõre vinni a gyakorlati képzést.”

TAKÁCS ZOLTÁN az Egri TISZK Kft. vezetõjeként vett részt a gépipari vállalkozások képviselõibõl álló csoport németországi tanulmányútján. Véleménye szerint az út legfontosabb hozadéka a szemléletformáló hatás volt.

„Egy ilyen látogatás arra jó, hogy mintát adjon. Nem biztos, hogy le lehet másolni, de bizonyos ötleteket át lehet venni, az együttmûködés formáit el lehet sajátítani, meg lehet nézni, hogy az hogyan mûködik, ki mit tesz le az asztalra annak érdekében, hogy az oktatási rendszerbõl jól képzett szakemberek kerüljenek ki. Képzõintézményként mi arról kaptunk képet, hogy mik azok a fontos tennivalók, hiányosságok, amikre idáig nem készítettük fel a rendelkezésre álló órakeretben a cégekhez gyakorlati képzésre kikerülõ tanulókat. A munkáltatók pedig azt láthatták, hogy a német vállalkozások milyen körülmények között foglalkoztatják a tanulókat, milyen lehetõségeket kapnak, mennyiben vesznek részt a tényleges termelésben, hogyan tudják õket ezekbe a folyamatokba bevonni, tehát hogyan tudják a gyakorlati képzést úgy megszervezni, hogy a végén, ha a tanulók ott maradnak a cégnél, szinte kész szakembert kapjanak.”

A tanulmányút arra is kiváló alkalmat teremtett, hogy a kiutazó szakemberek a szakmai és a szabadidõs programok során egymással is szoros kapcsolatot építsenek ki. „A közvetlen kapcsolat segítségével könnyebben meg tudjuk egymást szólítani, egymás között is tudunk egyeztetni, többek között arról, hogy ezeknek a cégeknek mi lenne az igénye, a szakképzésben részt vevõk milyen ismeretek, kompetenciák birtokában kerüljenek ki üzemi gyakorlatra vagy a képzés végén dolgozni. Azt kell elérni, hogy a munkáltató – ha a jelenlegi képzési struktúra nem megfelelõ a számára – meg tudja fogalmazni, hogy milyen irányba kell elmozdulni. Az, hogy ezeket az igényeket megismerjük, és egymás között végig tudjuk beszélni, már önmagában hasznos, emellett megismertünk egy másik, jól mûködõ rendszert is.”

„Minden mindennel összefügg”

DUDÁS TAMÁS az egri városi önkormányzat turisztikai desztináció menedzsereként utazott a dél-tiroli tanulmányútra. Az azóta már a szilvásváradi önkormányzatot erõsítõ szakember az út hasznosságát egyrészt a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szemlélet jobb megértésében, másrészt az utánpótlásképzésben felhasználható tapasztalatokban látja.

„A TDM szervezet szempontjából az volt az egyik fontos cél, hogy a saját tagvállalataink nézzék meg és értsék meg, hogyan tesznek vonzóvá egy adott turisztikai desztinációt Ausztriában. Itthon nagyon nehéz meggyõzni a piacon lévõ vállalkozásokat arról, hogy együtt, közös erõfeszítéssel sokkal eredményesebbek lehetnek, mint egyesével, külön-külön próbálkozva. Ezért hasznos egy ilyen út: láthatják, hogy egy Schenna méretû város, ahol 2800-an laknak, 1 millió vendégéjszakát produkál, és gyakorlatilag a mi kezünkben is ott van a lehetõség, hiszen Eger hasonló szálláskapacitással rendelkezik, mint Schenna, csak nálunk 2,2 éjszaka az átlagos tartózkodási idõ, ott meg 7. Szembesülhetnek azzal, hogy ha nem mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti, hanem összefogunk, az jobb eredményre vezethet.
A turizmusban érintett kollégák, vállalkozások megtapasztalták saját területük kinti menedzsmentjét, és ezt a gondolkodásmódot át tudták ültetni a saját képzési programjukba, hiszen mindegyikük fogad hallgatókat, diákokat (felszolgálót, idegenforgalmi szakközgazdászt, stb.). A tapasztalatok alapján olyan komplex szemléletmódot tudnak átadni a fiataloknak, ami elengedhetetlen az érvényesüléshez. Az egri TDM szervezet egy év alatt 8-10 fõiskolai gyakornokot fogad, akiknek tovább tudjuk adni, hogyan mûködik a TDM egy olyan helyen, ahol hagyománya és komoly múltja van. A mostani idegenforgalmi szakközgazdász hallgatók közül kerülnek majd ki a jövõ szakemberei és döntéshozói, akiket ma megtanítunk arra, hogyan kell gondolkodni ahhoz, hogy tényleg egy hajóban evezzünk: a desztináció egészét kell eladni, értékesíteni. A jövõbeli TDM rendszer alapja az lehet, amit most átadunk nekik.”

Dudás Tamás maga is aktívan részt vesz a fiatalok képzésében, a kiutazás óta eltelt egy évben 16 szakdolgozója volt, akik közül 13-an a TDM-rõl írták a dolgozatukat. A szakember még hozzátette, hogy véleménye szerint a fõiskolai hallgatókat is külföldi szakmai gyakorlatra kellene küldeni, bár ennek megvan az a veszélye, hogy nem jönnének haza.

„Lehet szépet alkotni, és megélni is szabad belõle.”

DOHÁL TIBORNÉ népmûvész, a Heves Megyei Népmûvészeti Egyesület vezetõségi tagja Besztercebányán járt, ahol a szlovákiai kézmûves képzés rendszerét tanulmányozta, és ellátogatott a Radványi Kézmûves Vásárra is. Az egri gyöngyfûzõ mûvész saját kis „gyöngyös” iskolájában nemcsak a technikát, hanem azt a szemléletét is átadja tanítványainak, hogy hogyan tudják önmaguk továbbvinni mûvészetüket. Számára a szlovákiai népmûvészeti képzés megismerése jelentette a tanulmányút igazi hasznát.

„A népmûvészet, a kézmûvesség nehéz helyzetben van, nehezen tudjuk tartani magunkat. Akik még csinálják, nem fiatalok, célunk, hogy mentsük, ami menthetõ, és átadjuk a következõ generációnak. Ugyanez a helyzet Szlovákiában is, de van egy nagy különbség: ott iskolájuk van, ahol népmûvészetre, kézmûvességre oktatják a fiatalokat. Ez nálunk hiányzik. Vannak képzõmûvészeti iskolák, iparmûvészeti iskolák és tanfolyamok, de nincsen olyan iskola, ahol a népmûvészet ilyen vagy olyan ágát meg lehet tanulni. A tanulmányút résztvevõi között van, aki oktat, az utánpótlásról magunk gondoskodunk. Kiképezzük a tanulót, mert tudjuk, hogy ha mi nem tesszük, más nem fogja. Ezzel szemben Szlovákiában intézményesen létezik a népmûvészeti, kézmûipari képzés. Ez az iskola védi a gyerekeket, felszerelt mûhelyeket biztosít a számukra, így van idejük, lehetõségük gyönyörût alkotni. Nem „szupermûvészeket” képeznek: el kell fogadni, hogy lehet szépet alkotni és megélni is szabad belõle.”

A népmûvész hasznosnak vélte az utazást abból a szempontból is, hogy alkalom nyílt a résztvevõk közti tapasztalatcserére, egymás szakterületének, mûvészetének megismerésére. A Radványi Kézmûves Vásár is számos kapcsolatot, tapasztalatot és konkrét szakmai fogások megismerését hozta a kiutazóknak.

„Az a fontos, hogy az igényeket megfelelõen fogalmazzuk meg”

KELLER KRISZTIÁN a Promtherm Agria Kft. képviseletében vett részt a geotermikus klaszter tagvállalatai számára szervezett németországi úton. Cége speciális helyzetben van: gázkészülékek szervízelésével foglalkoznak, amihez jelenleg nincs szakirányú végzettséget adó képzés, ezért rákényszerültek arra, hogy maguknak képezzék ki a szakembereiket, egy saját maguk által összeállított képzési modell alapján.

„A felvett tanuló önálló munkát 2-3 év után végezhet csak, addig szerelõpárban dolgozik egy tapasztalt kollégával, aki segíti õt az ehhez a munkához szükséges speciális tudás elsajátításában. Ezen felül az elméleti tudás egy részét is külön tanfolyamon, oktatáson kell megszereznie a tanulónak.” A fejlõdési lehetõség és a biztos munkahely ellenére nem sokan vállalják azt, hogy az iskolai képzés után még ilyen sokat tanuljanak és bizonyítsanak azért, hogy önállóan dolgozhassanak. A tanulmányút egyik nagy felismerése, hogy a német tanulók a képzés végén sokkal alaposabb tudással rendelkeznek, a miénknél jóval szélesebb körû gyakorlati képzésnek köszönhetõen. Az anyagiak felõl megközelítve egy hasonló helyzet számukra is nagy könnyebbség lenne, hiszen a jelenlegi három év helyett elég lenne csak egy év képzést nyújtaniuk a felvett fiatalok számára.

„A tanulóknak az iskolában kellene alaposabb tudást szerezniük. Ennek kiegészítése a számunkra fontos plusz tudással már sokkal nyugodtabb, lassabb tempóban is történhetne, hiszen a munkavégzés melletti tanulás mindig lassabb. Az iskolarendszeren belül sokkal gördülékenyebben, szisztematikusabban, alaposabban lehet tanítani és tanulni, és ez a németországi duális rendszerben megvan.”

Véleménye szerint a külföldi példa megismerése a képzéssel kapcsolatos igények megfogalmazásában is segíti a vállalkozásokat. „Sok fiatal a tanulmányai vége felé közeledve sincs annak a tudásnak a birtokában, amire szüksége lenne a munkavállaláshoz. Ez számára is frusztráció, és a munkaadónak is hátrány, mert annyi plusz energiát kellene fordítania a fiatal munkaerõre, hogy az gyakran már nem vállalható. Az a fontos, hogy az igényeket megfelelõen fogalmazzuk meg: kinek milyen típusú végzettségre, milyen típusú gyakorlatra van szüksége. Hasznos lenne, ha a szakképzés jóval gyakorlatorientáltabb lenne. A képzésnek ezeket az igényeket kell követnie. A cél az, hogy a pályakezdõ szakmunkások rögtön be tudjanak kapcsolódni a munkába, legyen meg az a stabil alapjuk, ami ahhoz szükséges, hogy egy cégnél hasznos munkaerõként tudjanak elhelyezkedni. Kisvállalkozásként ezen nem tudunk változtatni, de tudjuk jelezni ezeket az igényeket a kamarának, melynek képviselõi a megfelelõ fórumokon, minisztériumoknál ezt elõ tudják vezetni.”

 

Összeállította: Hermándy-Berencz Judit

 


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret