Nyomtats

Tempus Üzleti Kávéház a Lego és az Ericsson közremûködésével

2017. 02. 27.
Y generáció, felsõoktatás, mentor, szakmai gyakorlat
Miben különböznek a mentor és a szakmai vezetõ feladatai? Milyen készségekkel és kompetenciákkal rendelkezik egy jó mentor? Hogyan érdemes kiválasztani a mentorokat és szakmai vezetõket? Hogyan készíthetõk fel a mentorok a hallgatókkal való együttmûködésre? Milyen plusz segítséget igényelnek a külföldi szakmai gyakorlatos fiatalok? Milyen hozadéka lehet a munkahelyi mentorprogramoknak a cég egészét tekintve? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Lego és az Ericsson szakembereinek közremûködésével.

 

Január 26-án került megrendezésre a Tempus Üzleti Kávéház legújabb eseménye, ahol Ács Jánossal (a Lego ongoing managere) és Beskid Vilmossal (az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési igazgatója) beszélgettünk a magyar és külföldi szakmai gyakorlatos hallgatók mentorálásának elõnyeirõl, kihívásairól. A vállalati szakemberek beszámolói mellett hallhattunk Fejér Mercédesz, korábbi Erasmus+ szakmai gyakorlatos hallgató Portugáliában szerzett tapasztalatairól is, valamint Beke Márton, a Tempus Közalapítvány csoportvezetõ-helyettese vázolta az Erasmus+ program nyújtotta szakmai gyakorlati lehetõségeket.

 

Az Erasmus+ program az Európai Unió egyik legsikeresebb kezdeményezése, mely közvetlen hatással van több millió ember életére: segíti a fiatalok munkába állását, erõsíti az EU polgárainak aktív társadalmi szerepvállalását, támogatja a társadalmi beilleszkedést és nemzetközi perspektívát nyújt a résztvevõknek. Az elmúlt harminc évben több mint 9 millióan vettek részt az Erasmus programban. Hazánkból eddig már 60.000 egyetemi és fõiskolai hallgató részesült a program nyújtotta lehetõségekben, ugyanakkor Magyarország is egyre vonzóbb célponttá válik. Mostanra évente több mint 5.000 külföldi Erasmus hallgató érkezik magyar felsõoktatási intézményekbe vagy szakmai gyakorlatra Magyarországra. 

 

A beszélgetés során kiderült, hogy a vállalatok részérõl nyitottság tapasztalható a magyar és külföldi szakmai gyakorlatos hallgatók mentorálására. Számukra ez hosszú távú befektetés, amely fontos szerepet tölt be a márkaépítésben, az utánpótlás nevelésében, a munkatársak leterheltségének csökkentésében, valamint a társadalmi felelõsségvállalás terén. Olyan hallgatók jelentkezését fogadják szívesen, akik a vállalat számára releváns területen tanulnak, beszélnek idegen nyelve(ke)n, elsõsorban angolul, tanulni szeretnének, nyitottak, lelkesek, motiváltak, és mernek kérdezni a fejlõdésük érdekében.

 

Külföldi Erasmus+ szakmai gyakorlatos hallgatók fogadása több szempontból is elõnyös a vállalatok, szervezetek számára. Beke Márton beszámolója szerint a hallgatók olyan transzverzális kompetenciákkal rendelkeznek, melyek nem köthetõek egy adott tudományághoz, azonban széleskörûen alkalmazhatóak. Ilyen készség többek között a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a csapatmunkára való alkalmasság. A hallgatók céltudatosak, elhivatottak, önállóak, együttmûködõek, tájékozottak, és az anyaországba visszatérve potenciális partnerré válhatnak a vállalat számára.

 

A külföldi szakmai gyakornokok után a cégeknek se bért, se járulékot nem kötelezõ fizetniük.  A gyakornokok hallgatói jogviszonyban maradnak az intézményükkel, ottani társadalombiztosítási jogviszonyuk fennmarad. Emellett a gyakornoki idõszak alatt – amely két hónaptól egy évig tarthat – havi 500-600 euró közötti összeget kapnak az Erasmus ösztöndíjasok annak függvényében, hogy a fogadó ország alacsony, közepes vagy magas megélhetési költségû ország-e. A cégek az ösztöndíj megléte mellett dönthetnek úgy, hogy kiegészítik azt és diákszövetkezeten keresztül plusz bért fizetnek a gyakorlatosnak. Mindkét cégnek bejáratott folyamatai vannak a szakmai gyakorlatos hallgatók kiválasztására. A Lego éves szinten 30-40, míg az Ericsson 70-80 szakmai gyakorlatos fogadását valósítja meg. Ez utóbbinál jelenleg négy külföldi hölgy hallgató teljesíti mûszaki területen szakmai gyakorlatát.

 

Külföldi hallgatók toborzása esetén is kulcsfontosságú szerepe van a vállalatok felsõoktatási intézményekkel kötött stratégiai megállapodásainak. A Lego onboarding menedzsere, Ács János elmondta, hogy a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimer Tanszékével és a Nyíregyházi Egyetemmel állnak szoros együttmûködésben. Az Ericsson K+F igazgatója, Beskid Vilmos arról tájékoztatta a jelenlévõket, hogy a vállalatnak az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, illetve a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel van stratégiai kapcsolata.

 

A vállalati gyakorlat azt mutatja, hogy a mentorokat elsõsorban szakmai ismereteik alapján választják ki. Beskid Vilmos elmondása alapján fontos, hogy a mentor tudja és akarja is átadni tudását a gyakornoknak. Olyan szakembereket választanak mentornak, akik leterheltségük függvényében önként vállalják a hallgatók mentorálását, személyközi ismeretekkel és vezetõi készségekkel rendelkeznek. Egyik vállalat sem alkalmaz ösztönzõ rendszert a mentorok jutalmazására, de kiemelten fontos, hogy a mentor is jelen legyen a hallgató kiválasztásakor. Az Ericssonnál a mentorok munkaidejük 10%-át fordíthatják ez irányú feladatai feladatok végzésére, és egy összetartó, egymást támogató mentorhálózat mûködik a vállalatnál. Felismerték, hogy a mentorokból jó csapat- és szakmai vezetõk válhatnak.

 

Mindkét szakember megerõsítette, hogy a vállalatok a munkahelyi mentorprogramok mûködtetését hosszú távú befektetésnek tekintik. Vállalati elõny, hogy a hallgató a szakmai gyakorlat alatt megismeri a cég kultúráját, a vállalat is megismeri a hallgatót, akivel továbbra is kapcsolatban maradhatnak. A szakmai gyakorlatos hallgatók jó hírét viszik a vállalatoknak és ez egy jó márkaépítési eszköz is. A meghívott vendégek tapasztalati példákra hivatkozva elmondták, hogy a tanulmányaik után a hallgatók visszatértek gyakorlati helyükre.

 


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret