Tempus Üzleti Kávéház

 

Rugalmasak, nyitottak és önállóak: volt Erasmus diákok a munkaerõpiacon

Képzett munkaerõ és innovációs kapacitás

Hogyan fogadhatnak a cégek külföldi gyakornokot?

 

 

Rugalmasak, nyitottak és önállóak: volt Erasmus diákok a munkaerõpiacon

Tempus Üzleti Kávéház, 2014. december 4.

 

A korábbi Erasmus ösztöndíjasoknak jobbak az elhelyezkedési esélyeik, mutatott rá az Európai Bizottság 2014 õszi tanulmánya. Adódik a kérdés, hogy ez a kijelentés vajon magyar viszonyok között is megállja-e a helyét. Vagyis a hazai munkaerõpiac hogyan áll ehhez az egész Európát jellemzõ trendhez, keresettek-e itthon is a volt külföldi ösztöndíjasok – ez a téma volt a harmadik Tempus Üzleti Kávéház fókuszában.

Az Erasmus - vagy említhetünk bármely más hasonló ösztöndíjat – több mint egy félévnyi külföldi tanulási lehetõség. „A mai napig az Erasmus nagyon jó hatását élvezem” – foglalta össze Nagyházi Anna, a nemzetközi Erasmus Student Network (ESN) hazai képviselõje. A külföldi ösztöndíjas idõszak jelentõsen hozzájárul a részt vevõ fiatalok számos olyan készségének fejlesztéséhez, melyek kifejezetten keresettek a munkaerõpiacon.

 

Nyelvtudás, szemléletformálás, rejtett hatások

Az anyanyelvi környezetbõl kiszakadva az angol és/vagy a célország nyelve szinte észrevétlenül válik a diák mindennapjainak részévé, ezért sokan kifejezetten ezért váltanak jegyet az „Erasmus-járatra”. A piac pedig értékeli, sõt, nagyon sok terület esetében alapvetõ követelményként már elvárja az idegennyelvismeretet. A munkaerõ-kiválasztással foglalkozó Randstad Hungary branch menedzsere, Patai Krisztina szerint „Magyarországon minden területen, tehát a gyári összeszerelõtõl kezdve az idegennyelvû call centeresen keresztül a mérnök-informatikusokig, hiány van az idegen nyelven beszélõkbõl”. Ugyanakkor sok multinacionális vállalatnál az angol a munkavégzés nyelve, amint ezt Zemlényi Tamástól, a GE Power & Water üzletágának HR menedzserétõl megtudtuk.

A nyelvtudás és a szakmai fejlõdés mellett Nagyházi Anna az önállóságot, a kíváncsiságot, a rátermettséget és az információéhséget emelte ki, mint az Erasmus félév legfontosabb hozadékait. Ezek azok a készségek, melyek egyre inkább felértékelõdnek, és egyre többen vannak meggyõzõdve fontosságukról. A szakmai rátermettség mellett ma már ezek a társadalmi készségek (soft skillek) is ugyanolyan súllyal esnek latba a kiválasztás és a munkahelyi teljesítmény során. Az egész életen át tartó tanulás szellemében egyre nagyobb teret hódítanak a generalisták, akiknél felértékelõdik a rugalmasság és a jó problémamegoldó képesség, akár a szakmai ismeretek rovására.

Az ESN képviselõje példaként említette, hogy szervezetük Debrecenben interkulturális tréninggel segíti a kiutazó diákok felkészülését, amelyhez egy hazaérkezés utáni utánkövetés is tartozik. Ez alapján a visszatérõknél jelentõs változás tapasztalható: olyan hallgatókat kap vissza az egyetem és késõbb a munkaerõpiac, akik „saját magukból 200%-os teljesítményt kihozva állják meg a helyüket.” Egy „világlátott” hallgató valószínûleg megismert külföldi jó példákat, más rendszereket és kultúrákat, és mindezen tudását hazahozza, itthon kamatoztatja. Mindehhez sokaknál nagyfokú bátorság és egyfajta proaktív attitûd társul, „minden lehetséges” hozzáállás, ahogy Patai Krisztina fogalmazott a saját példája kapcsán. Mindez alátámasztja, hogy az Erasmus ösztöndíj alatt a személyes fejlõdés olyan irányt vesz, amire itthon maradva nem (vagy nem ilyen intenzív formában) lett volna lehetõség.

 

Hogyan áll ehhez a magyar munkaerõpiac?

Azt mindjárt az elején leszögezhetjük, hogy nyitottan és támogatóan. Pozitív irányú változás, hogy a frissen végzettek között magasabb a külföldön tanultak aránya, tapasztalják a Randstad Hungary-nél. De talán nem is önmagában a kiutazás, hanem a hallgatóban munkálkodó motiváció, ami igazán fontos és árulkodó a munkáltatói számára, jegyezte meg Zemlényi Tamás, aki egyetértett a Randstad Hungary képviselõjével abban, hogy a külföldi ösztöndíjas tapasztalat értéket jelent egy álláskeresõnél. Egyrészt a már említett okokból, azaz hogy ez egyfajta indikátor az élõ nyelvtudás és a jelölt gyakorlatiassága szempontjából. Másrészt, és ezt már Nagyházi Anna tette hozzá finnországi Erasmus élményei alapján, az ösztöndíjas idõszak fejleszti az önismeretet, ami az álláskeresés folyamatát könnyíti meg, segíti a hallgatókat saját munkavállalói „énmárkájuk” felépítésében.

A könnyebbség a szakmai életút elején is jelentkezhet azáltal, hogy egy volt ösztöndíjas már pályája kezdetén nagyobb felelõsséggel járó feladatokat kaphat, és valószínûleg határozottabban lépked a karrierlétrán. A magabiztosabb attitûd, a nagyfokú önállóság további lehetõségeket nyit meg, ezáltal lerövidülhet a pályakezdõ idõszak. A GE HR menedzsere, Zemlényi Tamás is gyorsabb elõmenetelt vizionál egy ilyen kvalitásokkal bíró jelölt esetében. (A számok nyelvére lefordítva ez átlagosan 68 000 Ft többletet is jelenthet egy nemzetközi ösztöndíjprogramban részt vett diplomás pályakezdõnek, ennyi ugyanis a havi nettó jövedelemkülönbség a 2013-as Diplomás Pályakövetõ Rendszer eredményei alapján a volt ösztöndíjasok javára.)

 

 

Képzett munkaerõ és innovációs kapacitás

Cégek és oktatási intézmények együtt a naprakész tudásért

Tempus Üzleti Kávéház, 2014. október 30.

 

Egy vállalat akkor tud hosszú távon sikeres maradni és állni a piaci verseny kihívásait, ha a rendelkezésére áll a megfelelõen képzett humánerõforrás és emellett képes a technológiai és szervezeti megújulásra is. Tegyük fel, hogy ezen kulcstényezõkhöz a talán legszakavatottabb helyrõl, az oktatás oldaláról érkezik támogatás. Az Erasmus+ program szélesre tárja az ajtót a cégek és oktatási intézmények közötti együttmûködések elõtt, sõt nemzetközi szintre emeli azokat.

 

Két kulcstényezõ a versenyképességhez

A kutatás-fejlesztés iránt nagy és folyamatos igény mutatkozik, de egyúttal komoly költségvonzata is van, ami nem csak a kis- és közepes méretû vállalkozások számára okoz problémát, de gyakran a nagy cégek esetében is nehézség. A K+F tevékenység komoly kiadásokkal jár egyrészt infrastruktúra-igénye miatt, másrészt azért, mert olyan nagy tudású szakemberekre van szükség, akik ezt a gépezetet mûködtetni képesek.

Az innovációs kapacitáson túl a megfelelõ szakemberek a cég mindennapi mûködéséhez is elengedhetetlenek. Gyakran hallani a vállalati szféra képviselõitõl, hogy nehezen vagy szinte nem is találnak olyan új munkaerõt, aki szakmai tudásban és az úgy nevezett soft skillek, vagyis a szociális kompetenciák terén is megfelelne a kiválasztási kritériumoknak. Ezért az újonnan felvett dolgozó betanítása, „kinevelése” sokszor hónapokat vagy akár féléves-éves idõszakot is felemészthet, ami alatt a munkaerõ nem tudja képességeinek teljes potenciálját kihasználni. Sokszor látott helyzetek, gyakran elhangzó megállapítások. Közös ezen problémákban, hogy a költséghatékony megoldás nehezen elképzelhetõ az oktatás szereplõinek bevonása nélkül.

 

Win-win-win helyzet

Az ilyen típusú együttmûködéseket dr. Kozsik Tamás, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem docense „win-win-win” helyzetnek nevezte, ami a felsõoktatási intézményeknek (és rajtuk keresztül a hallgatóknak), valamint a részt vevõ cégnek egyaránt elõnyös. Az ELTE Informatika Kara már hosszú évek óta építi innovációs együttmûködését a Nokia Hungary-vel. Vezetõ oktatója a Tempus Közalapítvány Üzleti Kávéház rendezvényén elmondta, hogy az egyetemek elsõsorban azokat a tudáselemeket tudják átadni, amelyek „tartósak, régóta vannak és hosszú távúak.” A vállalati oldal pedig hozzáteheti a legújabb technológiát, a csak nála elérhetõ megoldásokat, eszközöket, amiket így a jövõ szakemberei már a képzési idõszak során megismernek.

Az az idõszak, amit a hallgatók az adott cégnél eltöltenek, nem csak a tudás szempontjából hasznos, hanem azért is, mert ezalatt megismerik a céget, egyfajta kötõdés is kialakulhat a terület és a vállalati kultúra iránt, így valószínû, hogy frissen végzettként is ezen cég lesz az elsõdleges választásuk. Az új pozícióik 80%-át a korábbi gyakornokaik körébõl töltik föl, emelte ki Gyenes Péter, a Nokia K+F üzleti kapcsolatokért felelõs vezetõje. Nem meglepõ, hogy a felsõoktatási kapcsolatok a Nokiánál „a jövõbe mutatás eszközei”, a terület az egyik a vállalat magyarországi tevékenységének öt stratégiai pillérei közül.

A hosszú távú orientáltság nem csak új munkatársak felvételekor figyelembe veendõ szempont. „Arra bátorítok mindenkit, hogy keresse a kapcsolatokat azokkal az egyetemekkel, melyek ezeket a programokat kínálják, mert konkrét, kézzel fogható eredménye van az együttmûködésnek és segíti a cégek sikeres mûködését,” vallja Ordódy Viktória, a magán-egészségügyi szolgáltató Fõnix-Med Zrt. marketing vezetõje. A magyar KKV egy olyan európai szintû projektbe csatlakozott, amely a munkatársak továbbképzésén keresztül célozta a belsõ kommunikáció javítását és a hatékonyságnövelést. Az õ példájuk mutatja, hogy a cégek és oktatási intézmények közötti nemzetközi együttmûködési lehetõségekre nem csak az IT-szektor „nagyjai” kell, hogy felkapják a fejüket.

 

Az Erasmus+ a lehetõség

Nem kell tehát félve közelíteni egy oktatási intézménnyel való együttmûködéshez, kezdõdhet, sõt, érdemes is kicsiben kezdeni. Elsõ lépcsõt jelenthet a képzésben való részvétel vendégoktatóként (mint az ELTE és a Nokia Hungary együttmûködés esetében) szemináriumokba vagy workshopokba való bekapcsolódás, ami aztán továbbfejleszthetõ speciális ösztöndíjprogramok indítása, oktatási projektek – akár eszközökkel történõ – támogatása, közös tananyag- vagy kurzusfejlesztés révén. A kapcsolatok evolutív, fokozatos fejlõdése-fejlesztése egy lehetséges irány, de nem elõfeltétele komplex, 2-3 éves projektek indításának. Ezekhez igazi lökést és konkrét segítséget jelent az Erasmus+ program.

Az Európai Unió 2014-ben indult megújult oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja prioritásként kezeli a szektorközi (mint a céges-oktatási) együttmûködések elõmozdítását, így a támogatási struktúra kialakításakor jelentõs támogatást allokáltak ehhez a területhez. A stratégiai partnerségekben egy vállalat akár konzorciumvezetõként is részt vehet. Ezeknek az együttmûködéseknek a célja innovatív oktatási módszerek kidolgozása, az oktatás minõségének javítása – mindezek munkaerõ-piaci kapcsolatok nélkül nehezen valósulhatnának meg. A nagyobb támogatással járó Erasmus+ tudásszövetség pályázattípusnál (mind a szakképzés, mind a felsõoktatás terén) pedig egyenesen kötelezõ a céges partner bevonása, akár többé is.

A Tempus Közalapítvány a program hazai koordinátoraként cégek és oktatási intézmények számára is segít a partnerkeresésben amellett, hogy az aktuális pályázatokkal kapcsolatban információt és tanácsadást nyújt az érdeklõdõk számára. A sikeres projektek terjesztésével pedig igyekszik ötleteket adni más szereplõknek is egy ilyen együttmûködés kialakításához.

 

Aki kimarad – lemarad

A felsõoktatással való együttmûködés számszerûsíthetõ elõnyökkel jár, ami a Nokia esetében fontos és motiváló tényezõ, mondja Gyenes Péter. Hogy ez céges oldalról tényleg elõnyös, az IKU Innovációs Kutató Központnak a Figyelõ hetilap és a Bisnode Kft. közremûködésével a nagyvállalati cégvezetõk körében végzett felmérése erõsítette meg, amely kimutatta, hogy azon cégek, melyek már együttmûködnek felsõoktatási intézményekkel, kifejezetten elégedettek ezen projektjeikkel. A felsõoktatási kapcsolatok bármely formája pozitív hatású, derült ki a kutatásból, de leginkább a szélesebb spektrumon próbálkozók tekintik nagyon hasznosnak az együttmûködéseiket.

Képzeljen el egy olyan világot, ahol a vállalatok és a munkaerõpiac szempontjai is megjelennek a tananyag megtervezésekor és a képzés során, ahol a tanulmányaik alatt a diákok a legújabb - és ami még fontosabb - a gyakorlatban is alkalmazott technológiát tanulják meg. Ahol a jövõ munkavállalói már diákként megismerkednek egy vállalati kultúrával, megszerzik a késõbb elengedhetetlen szociális kompetenciákat, és ahol az oktatás és a for-profit szféra szereplõi egymást támogatva gondoskodnak az innovációról és egymás naprakész tudásáról. Talán utópisztikusan hangzik, pedig az Erasmus+ programban rejlõ nemzetközi együttmûködési lehetõségek pont ebbe az irányba mutatnak.

 

 

Hogyan fogadhatnak a cégek külföldi gyakornokot?

Tempus Üzleti Kávéház, 2014. május 14.

 

Évente közel 500 külföldi hallgató érkezik Magyarországra az Erasmus program keretében, hogy hazai cégeknél és szervezeteknél teljesítsenek szakmai gyakorlatot. Ezt a létszámot jelentõsen lehetne növelni. A Tempus Üzleti Kávéház 2014. május 14-ei rendezvényén ennek lehetõségeirõl beszélgettek, és a munkáltatók szemszögébõl ismerhették meg az érdeklõdõk a külföldi gyakornokok fogadásának gyakorlati hasznát.

A Tempus Üzleti Kávéház kerekasztal-beszélgetése során különbözõ cégek, fogadó szervezetek világították meg a nemzetközi szakmai gyakorlatokban rejlõ lehetõségeket. A beszélgetésen a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a QuantisLabs Kft. és a Supra Vita Nyelviskola képviselõi osztották meg tapasztalataikat a külföldi gyakornokok fogadásával kapcsolatban.

A Tempus Közalapítvány, mint a korábbi Erasmus és a jelenlegi Erasmus+ program hazai koordinátora, segítséget nyújt a gyakornoki pozíciók külföldi meghirdetésében a most indult studentplacement.tpf.hu adatbázisa révén, ahová a cégek ingyenesen tölthetik fel a külföldi hallgatók számára meghirdetett pozíciókat. Ugyanakkor a fogadó cégnek alapos kiválasztási folyamat után érdemes elkötelezõdnie a megfelelõ jelölt mellett.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevõi egyetértettek abban, hogy elengedhetetlen a külföldi gyakornokok feladatának elõzetes átgondolása, pontos meghatározása és az elvárások tisztázása mindkét fél részérõl. Az Erasmus+ programban a hallgató, az oktatási intézmény és a fogadó szervezet között egy háromoldalú képzési megállapodás jön létre, ez az egyetlen adminisztratív elõfeltétel a fogadáshoz. A külföldi hallgató a saját egyetemétõl kap ösztöndíjat, a cég pedig maga dönthet arról, hogy akar-e további juttatásokat adni a hallgatónak.

Vitai Judit, a Supra Vita Nyelviskola képzési vezetõje ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az esetleges ráfordítások mellett nem elhanyagolható a hazai munkatársak nyelvtudásának fejlõdése sem, hiszen az idegen nyelv használata a mindennapos kommunikáció, a szervezeti kultúra része lesz. Árendás Csaba, a QuantisLabs Kft. ügyvezetõ igazgatója elmondta, cégük elsõsorban marketing területen, külpiaci tevékenységeikkel összhangban alkalmazott külföldi hallgatókat az elmúlt években.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara több mint 15 éve fogad külföldi gyakornokokat. „Arra törekszünk, hogy ne csak megfelelõ mennyiségû, de megfelelõ minõségû munkát is tudjunk biztosítani a gyakornokoknak” – mondta Sipka Zsuzsanna, a szervezet ügyvezetõi asszisztense, kiemelve, hogy a folytonosság megkönnyíti a fogadó cég munkáját is, hiszen a hallgatók sokszor egymásnak adják át a praktikus információkat Magyarországról.

Bokodi Szabolcs, a Tempus Közalapítvány felsõoktatási csoportvezetõje a rendezvényen elmondta, hogy az idei évben indult Erasmus+ program révén 2020-ig komoly források állnak a küldõ országok rendelkezésére a hallgatók mobilitásának támogatására, az pedig Magyarországnak és a hazai vállalatoknak is érdeke, hogy minél több tehetséges hallgató érkezzen hozzánk szakmai gyakorlatot végezni. Bokodi Szabolcs kiemelte, hogy a külföldi gyakornokok fogadásán túl évente már több mint 1000 magyar hallgató külföldi szakmai gyakorlatát teszi lehetõvé az Erasmus+ program.

Az elsõ Tempus Üzleti Kávéház a Campus Hungary TÁMOP-4.2.4.B/1-11/1 projekt keretében valósult meg. A sorozat további rendezvényei a külföldi tapasztalathoz köthetõ képességek és tudás munkaerõ-piaci értékérõl, illetve elismerésérõl szólnak, valamint az Erasmus+ program cégek számára is releváns pályázati lehetõségeivel foglalkoznak majd. A rendezvények témáiról bõvebb információ a www.gyakornokkereso.hu oldalon lesz elérhetõ.

 

 

Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret