Tempus Üzleti Kávéház

 

Rugalmasak, nyitottak és önállóak: volt Erasmus diákok a munkaerőpiacon

Képzett munkaerő és innovációs kapacitás

Hogyan fogadhatnak a cégek külföldi gyakornokot?

 

 

Rugalmasak, nyitottak és önállóak: volt Erasmus diákok a munkaerőpiacon

Tempus Üzleti Kávéház, 2014. december 4.

 

A korábbi Erasmus ösztöndíjasoknak jobbak az elhelyezkedési esélyeik, mutatott rá az Európai Bizottság 2014 őszi tanulmánya. Adódik a kérdés, hogy ez a kijelentés vajon magyar viszonyok között is megállja-e a helyét. Vagyis a hazai munkaerőpiac hogyan áll ehhez az egész Európát jellemző trendhez, keresettek-e itthon is a volt külföldi ösztöndíjasok – ez a téma volt a harmadik Tempus Üzleti Kávéház fókuszában.

Az Erasmus - vagy említhetünk bármely más hasonló ösztöndíjat – több mint egy félévnyi külföldi tanulási lehetőség. „A mai napig az Erasmus nagyon jó hatását élvezem” – foglalta össze Nagyházi Anna, a nemzetközi Erasmus Student Network (ESN) hazai képviselője. A külföldi ösztöndíjas időszak jelentősen hozzájárul a részt vevő fiatalok számos olyan készségének fejlesztéséhez, melyek kifejezetten keresettek a munkaerőpiacon.

 

Nyelvtudás, szemléletformálás, rejtett hatások

Az anyanyelvi környezetből kiszakadva az angol és/vagy a célország nyelve szinte észrevétlenül válik a diák mindennapjainak részévé, ezért sokan kifejezetten ezért váltanak jegyet az „Erasmus-járatra”. A piac pedig értékeli, sőt, nagyon sok terület esetében alapvető követelményként már elvárja az idegennyelvismeretet. A munkaerő-kiválasztással foglalkozó Randstad Hungary branch menedzsere, Patai Krisztina szerint „Magyarországon minden területen, tehát a gyári összeszerelőtől kezdve az idegennyelvű call centeresen keresztül a mérnök-informatikusokig, hiány van az idegen nyelven beszélőkből”. Ugyanakkor sok multinacionális vállalatnál az angol a munkavégzés nyelve, amint ezt Zemlényi Tamástól, a GE Power & Water üzletágának HR menedzserétől megtudtuk.

A nyelvtudás és a szakmai fejlődés mellett Nagyházi Anna az önállóságot, a kíváncsiságot, a rátermettséget és az információéhséget emelte ki, mint az Erasmus félév legfontosabb hozadékait. Ezek azok a készségek, melyek egyre inkább felértékelődnek, és egyre többen vannak meggyőződve fontosságukról. A szakmai rátermettség mellett ma már ezek a társadalmi készségek (soft skillek) is ugyanolyan súllyal esnek latba a kiválasztás és a munkahelyi teljesítmény során. Az egész életen át tartó tanulás szellemében egyre nagyobb teret hódítanak a generalisták, akiknél felértékelődik a rugalmasság és a jó problémamegoldó képesség, akár a szakmai ismeretek rovására.

Az ESN képviselője példaként említette, hogy szervezetük Debrecenben interkulturális tréninggel segíti a kiutazó diákok felkészülését, amelyhez egy hazaérkezés utáni utánkövetés is tartozik. Ez alapján a visszatérőknél jelentős változás tapasztalható: olyan hallgatókat kap vissza az egyetem és később a munkaerőpiac, akik „saját magukból 200%-os teljesítményt kihozva állják meg a helyüket.” Egy „világlátott” hallgató valószínűleg megismert külföldi jó példákat, más rendszereket és kultúrákat, és mindezen tudását hazahozza, itthon kamatoztatja. Mindehhez sokaknál nagyfokú bátorság és egyfajta proaktív attitűd társul, „minden lehetséges” hozzáállás, ahogy Patai Krisztina fogalmazott a saját példája kapcsán. Mindez alátámasztja, hogy az Erasmus ösztöndíj alatt a személyes fejlődés olyan irányt vesz, amire itthon maradva nem (vagy nem ilyen intenzív formában) lett volna lehetőség.

 

Hogyan áll ehhez a magyar munkaerőpiac?

Azt mindjárt az elején leszögezhetjük, hogy nyitottan és támogatóan. Pozitív irányú változás, hogy a frissen végzettek között magasabb a külföldön tanultak aránya, tapasztalják a Randstad Hungary-nél. De talán nem is önmagában a kiutazás, hanem a hallgatóban munkálkodó motiváció, ami igazán fontos és árulkodó a munkáltatói számára, jegyezte meg Zemlényi Tamás, aki egyetértett a Randstad Hungary képviselőjével abban, hogy a külföldi ösztöndíjas tapasztalat értéket jelent egy álláskeresőnél. Egyrészt a már említett okokból, azaz hogy ez egyfajta indikátor az élő nyelvtudás és a jelölt gyakorlatiassága szempontjából. Másrészt, és ezt már Nagyházi Anna tette hozzá finnországi Erasmus élményei alapján, az ösztöndíjas időszak fejleszti az önismeretet, ami az álláskeresés folyamatát könnyíti meg, segíti a hallgatókat saját munkavállalói „énmárkájuk” felépítésében.

A könnyebbség a szakmai életút elején is jelentkezhet azáltal, hogy egy volt ösztöndíjas már pályája kezdetén nagyobb felelősséggel járó feladatokat kaphat, és valószínűleg határozottabban lépked a karrierlétrán. A magabiztosabb attitűd, a nagyfokú önállóság további lehetőségeket nyit meg, ezáltal lerövidülhet a pályakezdő időszak. A GE HR menedzsere, Zemlényi Tamás is gyorsabb előmenetelt vizionál egy ilyen kvalitásokkal bíró jelölt esetében. (A számok nyelvére lefordítva ez átlagosan 68 000 Ft többletet is jelenthet egy nemzetközi ösztöndíjprogramban részt vett diplomás pályakezdőnek, ennyi ugyanis a havi nettó jövedelemkülönbség a 2013-as Diplomás Pályakövető Rendszer eredményei alapján a volt ösztöndíjasok javára.)

 

 

Képzett munkaerő és innovációs kapacitás

Cégek és oktatási intézmények együtt a naprakész tudásért

Tempus Üzleti Kávéház, 2014. október 30.

 

Egy vállalat akkor tud hosszú távon sikeres maradni és állni a piaci verseny kihívásait, ha a rendelkezésére áll a megfelelően képzett humánerőforrás és emellett képes a technológiai és szervezeti megújulásra is. Tegyük fel, hogy ezen kulcstényezőkhöz a talán legszakavatottabb helyről, az oktatás oldaláról érkezik támogatás. Az Erasmus+ program szélesre tárja az ajtót a cégek és oktatási intézmények közötti együttműködések előtt, sőt nemzetközi szintre emeli azokat.

 

Két kulcstényező a versenyképességhez

A kutatás-fejlesztés iránt nagy és folyamatos igény mutatkozik, de egyúttal komoly költségvonzata is van, ami nem csak a kis- és közepes méretű vállalkozások számára okoz problémát, de gyakran a nagy cégek esetében is nehézség. A K+F tevékenység komoly kiadásokkal jár egyrészt infrastruktúra-igénye miatt, másrészt azért, mert olyan nagy tudású szakemberekre van szükség, akik ezt a gépezetet működtetni képesek.

Az innovációs kapacitáson túl a megfelelő szakemberek a cég mindennapi működéséhez is elengedhetetlenek. Gyakran hallani a vállalati szféra képviselőitől, hogy nehezen vagy szinte nem is találnak olyan új munkaerőt, aki szakmai tudásban és az úgy nevezett soft skillek, vagyis a szociális kompetenciák terén is megfelelne a kiválasztási kritériumoknak. Ezért az újonnan felvett dolgozó betanítása, „kinevelése” sokszor hónapokat vagy akár féléves-éves időszakot is felemészthet, ami alatt a munkaerő nem tudja képességeinek teljes potenciálját kihasználni. Sokszor látott helyzetek, gyakran elhangzó megállapítások. Közös ezen problémákban, hogy a költséghatékony megoldás nehezen elképzelhető az oktatás szereplőinek bevonása nélkül.

 

Win-win-win helyzet

Az ilyen típusú együttműködéseket dr. Kozsik Tamás, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem docense „win-win-win” helyzetnek nevezte, ami a felsőoktatási intézményeknek (és rajtuk keresztül a hallgatóknak), valamint a részt vevő cégnek egyaránt előnyös. Az ELTE Informatika Kara már hosszú évek óta építi innovációs együttműködését a Nokia Hungary-vel. Vezető oktatója a Tempus Közalapítvány Üzleti Kávéház rendezvényén elmondta, hogy az egyetemek elsősorban azokat a tudáselemeket tudják átadni, amelyek „tartósak, régóta vannak és hosszú távúak.” A vállalati oldal pedig hozzáteheti a legújabb technológiát, a csak nála elérhető megoldásokat, eszközöket, amiket így a jövő szakemberei már a képzési időszak során megismernek.

Az az időszak, amit a hallgatók az adott cégnél eltöltenek, nem csak a tudás szempontjából hasznos, hanem azért is, mert ezalatt megismerik a céget, egyfajta kötődés is kialakulhat a terület és a vállalati kultúra iránt, így valószínű, hogy frissen végzettként is ezen cég lesz az elsődleges választásuk. Az új pozícióik 80%-át a korábbi gyakornokaik köréből töltik föl, emelte ki Gyenes Péter, a Nokia K+F üzleti kapcsolatokért felelős vezetője. Nem meglepő, hogy a felsőoktatási kapcsolatok a Nokiánál „a jövőbe mutatás eszközei”, a terület az egyik a vállalat magyarországi tevékenységének öt stratégiai pillérei közül.

A hosszú távú orientáltság nem csak új munkatársak felvételekor figyelembe veendő szempont. „Arra bátorítok mindenkit, hogy keresse a kapcsolatokat azokkal az egyetemekkel, melyek ezeket a programokat kínálják, mert konkrét, kézzel fogható eredménye van az együttműködésnek és segíti a cégek sikeres működését,” vallja Ordódy Viktória, a magán-egészségügyi szolgáltató Főnix-Med Zrt. marketing vezetője. A magyar KKV egy olyan európai szintű projektbe csatlakozott, amely a munkatársak továbbképzésén keresztül célozta a belső kommunikáció javítását és a hatékonyságnövelést. Az ő példájuk mutatja, hogy a cégek és oktatási intézmények közötti nemzetközi együttműködési lehetőségekre nem csak az IT-szektor „nagyjai” kell, hogy felkapják a fejüket.

 

Az Erasmus+ a lehetőség

Nem kell tehát félve közelíteni egy oktatási intézménnyel való együttműködéshez, kezdődhet, sőt, érdemes is kicsiben kezdeni. Első lépcsőt jelenthet a képzésben való részvétel vendégoktatóként (mint az ELTE és a Nokia Hungary együttműködés esetében) szemináriumokba vagy workshopokba való bekapcsolódás, ami aztán továbbfejleszthető speciális ösztöndíjprogramok indítása, oktatási projektek – akár eszközökkel történő – támogatása, közös tananyag- vagy kurzusfejlesztés révén. A kapcsolatok evolutív, fokozatos fejlődése-fejlesztése egy lehetséges irány, de nem előfeltétele komplex, 2-3 éves projektek indításának. Ezekhez igazi lökést és konkrét segítséget jelent az Erasmus+ program.

Az Európai Unió 2014-ben indult megújult oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja prioritásként kezeli a szektorközi (mint a céges-oktatási) együttműködések előmozdítását, így a támogatási struktúra kialakításakor jelentős támogatást allokáltak ehhez a területhez. A stratégiai partnerségekben egy vállalat akár konzorciumvezetőként is részt vehet. Ezeknek az együttműködéseknek a célja innovatív oktatási módszerek kidolgozása, az oktatás minőségének javítása – mindezek munkaerő-piaci kapcsolatok nélkül nehezen valósulhatnának meg. A nagyobb támogatással járó Erasmus+ tudásszövetség pályázattípusnál (mind a szakképzés, mind a felsőoktatás terén) pedig egyenesen kötelező a céges partner bevonása, akár többé is.

A Tempus Közalapítvány a program hazai koordinátoraként cégek és oktatási intézmények számára is segít a partnerkeresésben amellett, hogy az aktuális pályázatokkal kapcsolatban információt és tanácsadást nyújt az érdeklődők számára. A sikeres projektek terjesztésével pedig igyekszik ötleteket adni más szereplőknek is egy ilyen együttműködés kialakításához.

 

Aki kimarad – lemarad

A felsőoktatással való együttműködés számszerűsíthető előnyökkel jár, ami a Nokia esetében fontos és motiváló tényező, mondja Gyenes Péter. Hogy ez céges oldalról tényleg előnyös, az IKU Innovációs Kutató Központnak a Figyelő hetilap és a Bisnode Kft. közreműködésével a nagyvállalati cégvezetők körében végzett felmérése erősítette meg, amely kimutatta, hogy azon cégek, melyek már együttműködnek felsőoktatási intézményekkel, kifejezetten elégedettek ezen projektjeikkel. A felsőoktatási kapcsolatok bármely formája pozitív hatású, derült ki a kutatásból, de leginkább a szélesebb spektrumon próbálkozók tekintik nagyon hasznosnak az együttműködéseiket.

Képzeljen el egy olyan világot, ahol a vállalatok és a munkaerőpiac szempontjai is megjelennek a tananyag megtervezésekor és a képzés során, ahol a tanulmányaik alatt a diákok a legújabb - és ami még fontosabb - a gyakorlatban is alkalmazott technológiát tanulják meg. Ahol a jövő munkavállalói már diákként megismerkednek egy vállalati kultúrával, megszerzik a később elengedhetetlen szociális kompetenciákat, és ahol az oktatás és a for-profit szféra szereplői egymást támogatva gondoskodnak az innovációról és egymás naprakész tudásáról. Talán utópisztikusan hangzik, pedig az Erasmus+ programban rejlő nemzetközi együttműködési lehetőségek pont ebbe az irányba mutatnak.

 

 

Hogyan fogadhatnak a cégek külföldi gyakornokot?

Tempus Üzleti Kávéház, 2014. május 14.

 

Évente közel 500 külföldi hallgató érkezik Magyarországra az Erasmus program keretében, hogy hazai cégeknél és szervezeteknél teljesítsenek szakmai gyakorlatot. Ezt a létszámot jelentősen lehetne növelni. A Tempus Üzleti Kávéház 2014. május 14-ei rendezvényén ennek lehetőségeiről beszélgettek, és a munkáltatók szemszögéből ismerhették meg az érdeklődők a külföldi gyakornokok fogadásának gyakorlati hasznát.

A Tempus Üzleti Kávéház kerekasztal-beszélgetése során különböző cégek, fogadó szervezetek világították meg a nemzetközi szakmai gyakorlatokban rejlő lehetőségeket. A beszélgetésen a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a QuantisLabs Kft. és a Supra Vita Nyelviskola képviselői osztották meg tapasztalataikat a külföldi gyakornokok fogadásával kapcsolatban.

A Tempus Közalapítvány, mint a korábbi Erasmus és a jelenlegi Erasmus+ program hazai koordinátora, segítséget nyújt a gyakornoki pozíciók külföldi meghirdetésében a most indult studentplacement.tpf.hu adatbázisa révén, ahová a cégek ingyenesen tölthetik fel a külföldi hallgatók számára meghirdetett pozíciókat. Ugyanakkor a fogadó cégnek alapos kiválasztási folyamat után érdemes elköteleződnie a megfelelő jelölt mellett.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy elengedhetetlen a külföldi gyakornokok feladatának előzetes átgondolása, pontos meghatározása és az elvárások tisztázása mindkét fél részéről. Az Erasmus+ programban a hallgató, az oktatási intézmény és a fogadó szervezet között egy háromoldalú képzési megállapodás jön létre, ez az egyetlen adminisztratív előfeltétel a fogadáshoz. A külföldi hallgató a saját egyetemétől kap ösztöndíjat, a cég pedig maga dönthet arról, hogy akar-e további juttatásokat adni a hallgatónak.

Vitai Judit, a Supra Vita Nyelviskola képzési vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az esetleges ráfordítások mellett nem elhanyagolható a hazai munkatársak nyelvtudásának fejlődése sem, hiszen az idegen nyelv használata a mindennapos kommunikáció, a szervezeti kultúra része lesz. Árendás Csaba, a QuantisLabs Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, cégük elsősorban marketing területen, külpiaci tevékenységeikkel összhangban alkalmazott külföldi hallgatókat az elmúlt években.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara több mint 15 éve fogad külföldi gyakornokokat. „Arra törekszünk, hogy ne csak megfelelő mennyiségű, de megfelelő minőségű munkát is tudjunk biztosítani a gyakornokoknak” – mondta Sipka Zsuzsanna, a szervezet ügyvezetői asszisztense, kiemelve, hogy a folytonosság megkönnyíti a fogadó cég munkáját is, hiszen a hallgatók sokszor egymásnak adják át a praktikus információkat Magyarországról.

Bokodi Szabolcs, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezetője a rendezvényen elmondta, hogy az idei évben indult Erasmus+ program révén 2020-ig komoly források állnak a küldő országok rendelkezésére a hallgatók mobilitásának támogatására, az pedig Magyarországnak és a hazai vállalatoknak is érdeke, hogy minél több tehetséges hallgató érkezzen hozzánk szakmai gyakorlatot végezni. Bokodi Szabolcs kiemelte, hogy a külföldi gyakornokok fogadásán túl évente már több mint 1000 magyar hallgató külföldi szakmai gyakorlatát teszi lehetővé az Erasmus+ program.

Az első Tempus Üzleti Kávéház a Campus Hungary TÁMOP-4.2.4.B/1-11/1 projekt keretében valósult meg. A sorozat további rendezvényei a külföldi tapasztalathoz köthető képességek és tudás munkaerő-piaci értékéről, illetve elismeréséről szólnak, valamint az Erasmus+ program cégek számára is releváns pályázati lehetőségeivel foglalkoznak majd. A rendezvények témáiról bővebb információ a www.gyakornokkereso.hu oldalon lesz elérhető.