Nyomtats

Versenyelõny felsõoktatási együttmûködésekkel

2013. 11. 15.
Erasmus, Europass, duális képzés, együttmûködés, felsõoktatás, készségek, munkaerõpiac, szakmai gyakorlat, vállalkozókészség
Versenyelõny felsõoktatási együttmûködésekkel „Nincs gazdasági növekedés az oktatás kiterjesztése nélkül” – mondta Sándorné dr. Kriszt Éva, Magyar Rektori Konferencia társelnöke a Tempus Közalapítvány konferenciáján. Az Üzlet és felsõoktatás a 21. században - versenyelõny a nemzetközi felsõoktatási együttmûködések révén címû rendezvény célja az volt, hogy áttekintsék a cégek és felsõoktatási intézmények közötti együttmûködési formákat.

 

 „Ahhoz, hogy az oktatásból potenciális munkavállalók kerüljenek ki, illetve hogy a végzettek tudása és képessége összhangban legyen a munkaerõ-piaci elvárásokkal, elengedhetetlen a cégek és az oktatási intézmények közötti kommunikáció és együttmûködés” – tette hozzá Bokodi Szabolcs, a Tempus Közalapítvány felsõoktatási csoportvezetõje. A cégek ugyanis befolyással lehetnek például a képzési tananyag kialakítására, tudomást szerezhetnek a legfrissebb egyetemi kutatásokról, és megismerhetnek olyan nemzetközi példákat, mûködõ gyakorlatokat, amelyeket beépíthetnek a stratégiájukba. Az oktatási-képzési intézményekkel való partnerség lehetõséget kínál arra is, hogy a cégek magukhoz vonzzák – elõször akár gyakornoki helyek biztosításával – a legtehetségesebb diákokat.

Erre mutatott be példát Gyenes Péter, a Nokia Solutions and Networks üzleti kapcsolatokért felelõs vezetõje, aki elmondta, hogy az új munkatársaik nagy része a gyakornoki programjukból kerül ki. Szerinte a cégek és a felsõoktatási intézmények együttmûködése a hallgatók, az egyetemek és a vállalatok számára, sõt, a társadalom egésze számára is hasznos és elõnyös. Kiemelte, hogy náluk a gyakornokok valós projekteken dolgoznak, és egyéni feladataikkal a munkahelyi csoportjuk produktumát egészítik ki. Szakmai fejlõdésüket tapasztalt mérnök kollégák mentorálása biztosítja, és külön elõny számukra, hogy a gyakorlatot az egyetemi tanulmányaik mellett teljesíthetik.

A vállalatok és a felsõoktatási intézmények közös képzéseket is megvalósíthatnak, kihelyezett tanszékeket mûködtethetnek, vagy akár saját céges szakirány beindítása is lehetséges. Az együttmûködések akár olyan innovatív, gyorsan fejlõdõ területeket is érinthetnek, amelyek esetében a hallgatóknak nincs lehetõségük az egyetemen belül elsajátítani a szükséges szaktudást.

Endika Bengoetxea, a budapesti székhelyû European Institute of Innovation and Technology (EIT) képviselõje elõadásában ismertette az Európai Unió által támogatott, kreativitáson és kiválóságon alapuló hosszú távú autonóm együttmûködéseket a felsõoktatási intézmények és a vállalatok között. Dr. Horváth Zoltán az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karának dékánja az egyik ilyen központ, az EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont tevékenységét mutatta be, továbbá az egyetemi-ipari együttmûködési lehetõségek közül példaként említette az ELTE és a Babeº-Bolyai Tudományegyetem intézményközi megállapodását, melynek keretében a kooperatív képzési lehetõséget – és ez ezzel járó krediteket – az Erasmus program támogatásával érkezõ hallgatók számára is felajánlják. A karon tanulók úgynevezett projektlaborokban dolgoznak, ahol valós kutatás-fejlesztési feladatokat kapnak, és a meglévõ nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetõen rendszeresen fogadnak vendégoktatókat, valamint hallgatói cserékre is van mód, például a CEEPUS program keretében.

A konferencia programjában kiemelkedõ szerepük volt azoknak a kurzusoknak, amelyek kialakításában, lebonyolításában vállalatok képviselõi vesznek részt, vagy cégek bízzák meg konkrét feladatokkal a hallgatókat, hogy elmélyítsék gyakorlati ismereteiket, és segítsék a vállalkozási készség kialakítását. Így mûködik például a Széchenyi István Egyetem Komplex vállalati tervezés c. kurzusa, a finn modellre épülõ Team Academy a Budapesti Gazdasági Fõiskolán és a Jogklinika c. kurzus a Pécsi Tudományegyetemen.

Csizmadia-Csiky László, az Audi Hungaria Kft. képviselõje elmondta, hogy a Széchenyi István Egyetemen az Audihoz kötõdõ tanszékcsoportot hoztak létre, emellett a cég infrastrukturális beruházásokkal is támogatja az egyetemet. A felsõoktatási intézményekkel való együttmûködés egyik konkrét hozadékaként említette, hogy egy közösen kifejlesztett folyamatot késõbb a Volkswagen-csoport összes cégénél bevezettek.

A közös képzések egyik legfontosabb hozadékaként említették – a Szent István Egyetem és a Bosch, a Kecskeméti Fõiskola és a Knorr-Bremse, illetve a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem és a Mercedes-Benz AG együttmûködésével kapcsolatban –, hogy a hallgatók valós munkakörnyezetben próbálhatják ki magukat. Késõbb pedig, amikor ténylegesen munkába állnak, már rendelkeznek azokkal az információkkal és készségekkel, amelyek a hatékony munkavégzéshez szükségesek, ezzel pedig a cég versenyképességét is növelhetik az oktatási program által.

Az egyetemekkel való együttmûködés nem csupán a nagyvállalatok számára fontos – Vitai Judit, a Supra Vita Nyelviskola képzési vezetõje azt mutatta be, hogy a náluk Erasmus szakmai gyakorlaton részt vevõ külföldi diákok miként hoztak minõségi változást kisvállalatuk tevékenységébe.

A Tempus Közalapítvány kiemelten foglalkozik a felsõoktatási intézmények nemzetköziesítésével. A mostani rendezvény a Bologna Tanácsadó Hálózat és a Campus Hungary program támogatásával valósult meg, de a céges kapcsolatok kiépítésére a 2014-tõl induló Erasmus+ program is számos kiváló lehetõséget kínál.

 


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret