Gyakornokkereső Tempus Közalapítvány

Jó példák

A való életből hozott tapasztalat - Szoros együttműködésre van szükség a cégek és az oktatási szféra között

Az iskolák és a vállalatok versenyképességéhez egyaránt elengedhetetlen a szoros együttműködés, a tapasztalatok közös fejlesztési projektbe vitele. Ehhez is nyújt forrást az Erasmus+ program, és ezt használta ki az a négy szervezet, amely tapasztalatait most megosztja. Szakmai gyakorlat portugál vállalkozásoknál, a vállalkozói életforma egyetemi oktatása, kisvállalkozói mentorok képzése, innovációmenedzsment. Négy projekt, mely összekapcsolta az oktatást és a munka világát.

 

„Napjainkban a cégeknek szinte személyre szabott oktatást kell biztosítaniuk a munkatársaiknak, hogy tudásuk korszerű és versenyképes legyen. A technika fejlődése ugrásszerűen felgyorsult, elengedhetetlen a szoros együttműködés a céges és az oktatási szféra között” – indokolja a munka világa és az oktatás közötti kapcsolat létfontosságát Kövesd Andrea, a budai agglomerációban, Nagykovácsiban működő Trebag Szellemi tulajdon- és Projektmenedzser Kft. ügyvezetője.

 

„Alkalmazott tudományok egyetemeként nagyon fontos számunkra a konkrét vállalati gyakorlat megismerése és beépítése az oktatásba, így tudunk gyakorlatorientált képzést nyújtani. Tovább erősíti a kapcsolatot a vállalkozások számára releváns, aktuális kérdések kutatása-fejlesztése, melyeknek kiváló keretet biztosítanak a stratégiai partnerségi projektek” – teszi hozzá Dr. Csillag Sára, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) tudományos rektorhelyettese.

 

Összecseng a vállalkozás és az oktatási intézmény vezetőjének véleménye. Közös bennük az is, hogy ehhez az Erasmus+ program lehetőségeit használták ki. Mindketten egy nemzetközi konzorcium vezetőjeként koordináltak az oktatást és a munka világát összekapcsoló projekteket.

 

GYAKORLATI TUDÁS JÖN BE AZ EGYETEMRE

 

A BGE a TRUST ME című projekttel pályázott. A betűszó az angol Training for Unique Skills and Techniques for Mentoring rövidítése, és a kis- és középvállalkozói szektort segítő mentorok képzését jelenti. Az ötlet egy francia céggel, az Adinvesttel való korábbi szakmai kapcsolatra vezethető vissza, mely piaci alapon végez KKV mentorálási szolgáltatást.

 

„Azért is volt hasznos a francia partner részvétele, mert ők a gyakorlatban végzik a mentorálást, így a való életből hoztak tapasztalatot, amit aztán egybefűztünk az egyetemi szféra által hozott kutatási eredményekkel és oktatási tapasztalatokkal” – mondja Csillag Sára. „Azt tapasztaltuk, hogy a cégvezetőket a hagyományos tantermi kurzusok és az e-learning anyagok helyett egyre inkább a személyre szabott fejlesztés érdekli. Adott döntési helyzetekben, üzleti folyamatokban konkrét segítségre, útmutatásra van szükségük” – jegyzi meg a rektorhelyettes.

 

Fontos feladat volt a projekt elején a fogalmi meghatározás: a mentor a tanácsadó és a coach között helyezkedik el. Nem megmondja a megoldást, hanem kérdésekkel, új szempontok behozatalával vezet rá az üzleti probléma megoldására. A konzorcium összeállításánál a BGE törekedett arra, hogy több szférából érkezzenek a tagok, és földrajzilag is jellemző legyen a sokszínűség. Így a csapatban volt vállalkozás, vállalkozói szövetség és három egyetem is.

 

A kidolgozott pilot képzésen résztvevők többségében a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége hálózat tagjaiból kerültek ki, de voltak köztük egyetemi munkatársak is. Ilyen szerepben vett részt a programban Dr. Antal Anita, a BGE zalaegerszegi karának docense. „Sok más mellett számomra a képzés hozadéka a személyes készségek fejlődése. Például az, hogyan vezessek rá különböző személyiségű és habitusú ügyfeleket a megfelelő döntés meghozatalára. Hasznos volt az üzleti döntéseket szimuláló szoftver használata is. Itt csapatokba szerveződve versenyeztünk egymással, élőben láttuk, milyen szempontokat kell mérlegelni egy vállalkozás vezetőjének, minek milyen következménye van, min lehet elcsúszni, mi bizonyult nyerőnek, hogyan lehet hatékonyabb a termelés, miként növelhető a profit.”

 

Mit adott a képzés a BGE-nek? „Az üzleti szférával történő együttműködésekből gyakorlati tudás jön be az egyetemre, ami nagy segítséget jelent abban, hogy a piaci igényeknek megfelelően képezzük hallgatóinkat. A pályázati együttműködések később a duális képzésben, kutatás-fejlesztési hálózatok keretében vagy további fejlesztési programokban folytatódnak” – summáz Csillag Sára.

 

MI A SIKERES KÖZÖS MUNKA TITKA? 

„A nemzetközi Erasmus+ projektek akkor működnek jól, ha nyitottak és érdeklődők a tagok, ha mindenki motivált és érdekelt az eredmények létrehozásában, és a tagok között megvan a személyes szimpátia is. A kulturális különbségek kezelhetők, ha megvan a szakmai háttér” – teszi hozzá Csillag Sára (Budapesti Gazdasági Egyetem).

 

 

FRISS GONDOLKODÁS, ÚJ ÉRTÉKEK

 

A Trebag Kft. 17 éve foglalkozik uniós finanszírozású fejlesztési projektekkel, többször pályáztak sikeresen az Erasmus+ programban és annak elődeiben. 2015-ben indult az INNOME – Training on Corporate Innovation Management System for Competitiveness című projektjük megvalósítása. Itt a fő célkitűzés egy olyan oktatási anyag elkészítése volt, mely az Innovációmenedzsment Szabvány alapján elősegíti a kis- és középvállalkozások számára innovációs folyamatellenőrző rendszerek kiépítését és működtetését.

 

Mindez számos előnyhöz juttatja a vállalatot; többek között friss gondolkodást, új értékeket hoz a szervezetbe, segít a kockázatok azonosításában és kezelésében, a szervezet kreativitásának és tudásának hasznosításában, ösztönözi a munkavállalók bevonását az innovációs tevékenységekbe, erősíti a csapatmunkát és az együttműködést, s nem utolsó sorban értéket teremt a partnerekkel közösen létrehozott innovációból, ami növeli a cég bevételét és profitját.

 

A Trebag Kft. által vezetett konzorciumban helyet kapott a Magyar Suzuki Zrt. – amely ennek alapján már be is vezette az innovációmenedzsment rendszert –, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem, az EAPTP román oktatási szövetség, a Nowoczesna Firma lengyel HR-tanácsadó és oktató cég, valamint a szlovák Astra nonprofit szervezet.

 

A cég azt szeretné elérni, hogy a kidolgozott innovációt támogató rendszer fizetős szolgáltatás szinten jelenjen meg a piacon, és segítse a cégeket, hogy minél több ötletből innovatív termék váljon. Van hová fejlődni a hatékonyság javításában. Jelenleg az autóipari cégek globálisan 68 milliárd eurót költenek évente kutatás-fejlesztésre, 800 000 mérnököt alkalmaznak erre, az elindult projektek 40 százaléka azonban nem kerül sorozatgyártásra.

 

„Rengeteg tapasztalatot és tudást szereztünk a projekt megvalósítása során, innovációs tréning anyagokat próbáltunk ki és specializáltuk egyes területekre. Széles körben működünk együtt több intézménnyel Európa-szerte, projektünket megismervén pozitív visszajelzések érkeztek, s többen jelezték érdeklődésüket és a képzési anyagra vonatkozó átvételi szándékukat is” – mondja Kövesd Andrea, majd megjegyzi, a projekt eredményeit alapul véve azóta két új Erasmus+ projekt is elindult, amelyekben részt vesznek: egy brit vezetésű konzorcium a szociális innováció területén; egy ír pedig az innovációmenedzsment szabványcsalád két részéhez kíván oktatási anyagot fejleszteni játékos elemekkel.

 

HOGYAN LEHET EGY NEMZETKÖZI PROJEKTBE BEKAPCSOLÓDNI?

„Partnerként érdemes kezdeni, és ahogyan gyűlik a tapasztalat, úgy lehet konzorcium vezetését vállalni. Fontosak a személyes projekttalálkozók mindig más és más tagnál. Ez motiválja a résztvevőket a munkára, a jó prezentációra.” – mondja Kövesd Andrea (Trebag Kft.).

 

 

A VÁLLALKOZÓI SZEMLÉLET TANÍTHATÓ

 

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is épített az oktatás és az üzleti szféra szinergiájára. A vállalkozói szemlélet formálása nem gazdasági szakos egyetemisták körében – ezt célozta meg az Embedding Entrepreneurship Education (a vállalkozói lét beépítése az oktatásba) című, 2018. szeptember végén zárult projekt, amelyben a magyar felsőoktatási intézmény mellett német, brit, holland és osztrák konzorciumi tagok is részt vettek.

 

A holland partnerrel már korábbról volt kapcsolatuk. „Tudták, hogy oktatjuk a vállalkozóvá válást, vállalkozásfejlesztési mesterszak működik nálunk. Felkértek, mi pedig belevágtunk” – mondja az első lépésekről Prónay Szabolcs, a z SZTE Gazdaságtudományi Karának nemzetközi igazgatója, a projekt szegedi koordinátora. A konzorcium vezetője a német hallei Univations, mely a helyi egyetem tudás- és technológiatranszferrel foglalkozó intézete, a konzorciumban pedig helyet kapott a már említett holland szervezet mellett osztrák és brit tag is.

 

„Első körben felmértük, hogy mit kellene oktatnunk. Ehhez regionális szövetséget alakítottunk ki vállalkozók, egyetemi oktatók, kamarák képviselőivel – mondja Prónay Szabolcs. – „Ezt követte az oktatási anyagok, majd a promóciós segédanyagok összeállítása.”

 

A projekt egyik sikertermékét – a kurzus elindítását – eredetileg nem tervezték, aztán a tanácsadónak felkért vállalkozóktól érkezett a javaslat, hogy érdemes lenne megvalósítani, így ez később az oktatási segédanyag egyik modulja lett. Mindez jelzi azt is, érdemes a versenyszféra képviselőinek impulzusait figyelni. A kurzus 2017 szeptemberében indult el az egyetemen. Bölcsészek, jogászok, természettudományokat tanulók, informatikusok jelentkeztek, összesen 25-en. A tematikában szerepeltek egyebek mellett a vállalkozói léttel kapcsolatos tények és tévhitek, a vállalkozás indításával kapcsolatos pénzügyi és adminisztrációs feladatok, üzleti tervezés és modellezés, hatékony marketing. A résztvevők csapatba szerveződtek, vállalkozási ötletüket pedig mentoroknak mutatták be. Összesen 40 mentor kísérte a csapatok fejlődését, közöttük informatikai cégek vezetői, gyakorlott „startupper”-ek, vállalkozók. Az ötletek is széles skálán mozogtak, például kézműves sör készítése, közösségi iroda létrehozása, versenytársfigyelő árazási szoftver fejlesztése, kutya örökbefogadó app készítése stb. A kurzus sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a félév végén akadt olyan team, melynek terméke felkeltette egy gyógyszercég érdeklődését is.

 

HOGYAN LEHET KONZORCIUMI TAGOKAT TALÁLNI ÉS JÓ GYAKORLATOKAT GYŰJTENI?

„Partnerkereső rendezvényeken, felsőoktatási konferenciákon, korábbi Erasmus+ pályázatok jó gyakorlatainak bemutatásakor, illetve online a Tempus Közalapítvány weboldalán” – tanácsolja Prónay Szabolcs (Szegedi Tudományegyetem).

 

 

SZAKMAI GYAKORLATSZERZÉS – AKÁR KÜLFÖLDÖN

 

Abban, hogy a fiatalokhoz közelebb vigyük a munka világát, és a gyakorlatban is kipróbálhassák magukat, szintén komoly jelentősége van az Erasmus+ programnak. A Miskolci Szakképzési Centrum Martin János Szakközépiskola és Szakiskola csak egy abból a több százból, ahol már a középfokú oktatásban is építenek a külföldi jó gyakorlatokra. Évek óta biztosítanak külföldi szakmai gyakorlati lehetőséget a diákjaiknak Portugáliába. „Javult a nyelvtudásuk, képesek voltak beilleszkedni külföldön egy vállalkozás életébe, ami önbizalmat adott nekik. Biztos vagyok benne, hogy mindez hozzásegíti őket a magyarországi érvényesüléshez és a nyílt munkaerőpiacra való kijutáshoz – mondja Lénárt Györgyné igazgató. Ebbe az intézménybe sajátos nevelési igényű, mozgássérült, gyengénlátó, nagyothalló, autista tanulók is járnak, akik a lehetőségeik szerinti szakmát tanulják. Egyebek mellett fazekas, asztalos, kárpitos, női szabó – textiltermék összeállító, pék, kerékpárszerelő és informatikus is tanul náluk.

 

Miért éppen a délnyugat-európai ország? „Fenntartónk hívta fel a figyelmet Portugáliára, amely élen jár Európában a korai iskolai lemorzsolódás csökkentésében. Emellett az ottani gazdaság erősen a kis- és középvállalkozói szektorra épül, tanulóink zömét pedig ez a cégtípus szívja fel” – mondja az intézményvezető.

 

„Diákjaink remekül feltalálták magukat külföldi környezetben. Már a munkahelyig vezető úton ismerkedtek más országokból jött társaikkal, a cégeknél pedig egyenjogú tagjai voltak a csapatnak, nem éreztek semmiféle különbségtételt” – mondja Lénárt Györgyné. Olyan mintákat is láttak, amelyet itthon nem. Például: hogyan vezet egy üzemet a kerekesszékes tulajdonos.

 

Külföldi munkatapasztalatot felsőoktatási hallgatók is szerezhetnek, sőt, magyar cégek, vállalkozások és szervezetek is fogadhatnak gyakornokokat más országokból. Erről és az Erasmus+ program további lehetőségeiről tájékozódhatnak:

>> erasmusplusz.hu
>> gyakornokkereso.hu

 

KARÁCSONY ZOLTÁN
újságíró