Gyakornokkereső Tempus Közalapítvány

Projektarchívum

New Skills Network: A munkaerőpiac igényeinek megfelelő készségek

Milyen munkahelyek lesznek elérhetőek az elkövetkező 10 évben?

Mire lesz jó egy adott végzettség? Vajon készségeink, ismereteink elegendőek lesznek ahhoz, hogy állást találjunk?

Mire tudjuk használni ezeket a készségeket munkahelyünkön?

 

Az Európai Bizottság „Új munkahelyekhez szükséges új készségek” kezdeményezése 2008 végén indult, amikor megfogalmazták az elkövetkezendő évek munkaerő-piaci helyzetére vonatkozó főbb prioritásokat, és felvázolták, hogy a feltárt szükségletek hogyan hozhatók összefüggésbe a munkavállalók készségeivel, ismereteivel. A kezdeményezés célja, hogy a munkavállalók a megfelelő képzések révén elsajátíthassák az adott munkákhoz szükséges ismereteket és készségeket.

 

E kezdeményezéshez kapcsolódott annak a hálózatnak a tevékenysége, amelyben a Tempus Közalapítvány is részt vett 2010 és 2012 között. A New Skills Network, mely az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjának támogatásával valósult meg, a témához kapcsolódó Erasmus, Leonardo, Grundtvig és Comenius projektek, jó gyakorlatok eredményeit terjeszti. A hálózatot az Egész életen át tartó tanulás programot koordináló Nemzeti Irodák alkotják. A projektet az izlandi Nemzeti Iroda koordinálta, és további 13 partner ország vett részt a közös munkában: Ausztria, Bulgária, Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Magyarország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Svédország és Szlovákia.

 

A 14 Nemzeti Iroda összesen mintegy 300 témához kapcsolódó projektet gyűjtött össze. Közülük a más célcsoportokra, más területen való alkalmazhatóság, hozzáférhetőség és várható hatás szempontjából is megvizsgálva végül 22 projekt bizonyult legjobb gyakorlatnak a projektmegvalósítás, illetve a fenntartható eredmények tekintetében.

 

 

A New Skills Network központi témái

 

1. A készségek továbbfejlesztése

A készségfejlesztés a képzés minden szintjén (alacsony vagy magas végzettségűek, idősebb munkavállalók, stb. számára):

>> új készségek az új munkahelyek igényeinek megfelelően
>> oktatási jellegű szolgáltatások (pl. tanfolyamok) nyújtása a munkavállalók készségeinek és ismereteinek fejlesztésére
>> az egész életen át tartó tanulási lehetőségek kialakítása: továbbképzések, képzések szervezése formális és informális oktatási háttérrel vagy múlttal érkezők számára
>> alapkészségek átvihető kompetenciák kifejlesztése a változó társadalom és a munkaerő-piaci kívánalmak függvényében

 

2. A munkaerő-piaci igények és a készségek összehangolása

>> az oktatás és képzés jobb összehangolása a munkaerőpiac igényeivel (az érdekeltek és a munka világában érintett szereplők bevonása)
>> a munka és a tanulás összeegyeztetése (pl. munkahelyeken a tanuláshoz kedvező környezet kialakítása, illetve munkahelyi gyakorlat és gyakornoki lehetőségek)
>> speciális, szakismeretet igénylő készségek fejlesztése a munkaerőpiac igényeinek megfelelően
>> a tanulmányok összehangolása a jövőben előreláthatólag szükséges készségekkel és a lehetséges munkaköri elvárásokkal
>> készségek fejlesztése és összehangolása a munkaerőpiac igényeivel

 

3. A készségek felmérése és előrejelzése

>> a munkaerő-piaci igények és a várhatóan szükséges készségek előrejelzése
>> közös módszerek és rendszerek kidolgozása a készségek előrejelzésére
>> Európa-szerte megjelenő újfajta munkahelyek és az ezekhez szükséges készségek azonosítása

 

 

A New Skills Network ajánlásai

 

1. Az “Új készségek és munkahelyek” menetrend hatékonyabb népszerűsítése Európában és országos szinten

A hazai érdekeltek (pl. a támogatás kedvezményezettjei) legyenek tisztában e fontos uniós program céljaival. Erősebb reklámtevékenység szükséges ahhoz, hogy a New Skills for New Jobs menetrendet az Egész életen át tartó program keretén belül pontosabban lehessen definiálni. Ezt a kampánytevékenységet az Európai Bizottság irányítsa, és a nemzeti irodák feleljenek az Egész életen át tartó tanulás program irányításáért és megvalósításáért. A jövőben futó LLP projektek növeljék a párbeszédet a készségfejlesztésben részt vevő felek között, ideértve a munkaadókat is, azok közvetlen bevonásával a projektekbe.

 

2. Az oktatás, képzés és munka világának jobb összehangolása

Ehhez fokozottabb hálózati együttműködés és kommunikáció szükséges mind szakpolitikai mind gyakorlati szinten; annak érdekében, hogy az oktatási és képző intézmények gyorsabban tudjanak reagálni a nemzeti és az európai munkaerő-piaci változásokra. Az Egész életen át tartó tanulás program mobilitási elemeket is tartalmaz, amelyek segítségével a munkavállalók külföldön tudnak új készségeket elsajátítani; ágazati szervek pedig a releváns szektor KKV-inak nevében tudnak támogatásra pályázni.

 

3. Készségfejlesztéssel kapcsolatos stratégiák és készségfrissítés a kis- és középvállalkozások számára

Nem áll a KKV-k többségének rendelkezésére megfelelő forrás ennek megvalósítására, ideértve az olyan eseteket, ahol a fenntarthatóság megkívánja ezeket a reformokat, következésképpen folyamatosan szükség van új szerkezetek, eszközök és mechanizmusok alkalmazására a KKV-k esetében, az ágazati készségek fejlesztésében jártas szakemberekre, oktatási- és képző intézmények bevonására.

 

4. Az ágazatok szerepének erősítése a készségfejlesztés előmozdítása érdekében

Az ágazati együttműködés kulcsszerepet játszhat az ágazaton belüli és vállalatok közötti információ- és eszmecserében, és javíthatja az ágazatspecifikus ismereteket és készségeket, míg az ágazatokon keresztülívelő megközelítés hozzájárulhat a jó gyakorlatok megismeréséhez és átvételéhez, valamint elősegítheti a készségek innovatív kombinálását is. A Leonardo da Vinci partnerségi projektekbe be kell vonni szakoktatási és -képző intézményeket és a munka világának képviselőit is: ez kiváló lehetőséget teremt arra, hogy az összes szereplő eszmét cseréljen a szükséges készségek, a készségfejlesztés, illetve a készségek frissítése kérdésében.

 

5. Vállalati tanácsadás fejlesztése

Az ilyen szolgáltatások segíthetik a vállalatokat és szervezeteket képzési igényeik felmérésben és alkalmazottaik készségfrissítésének szükségességét illetően.

 

6. Kohézió és együttműködés az oktatás és képzés alágazataiban

A már futó és a jövőben induló programok és tevékenységek támogatása révén erősödik az oktatás és képzés területén aktív intézmények együttműködése (pl. felsőoktatás, felnőttoktatás, szakképzés, stb.). Ennek eredményeképpen olyan összehangolt programok jönnek létre, amelyek felismerik az LLP támogatással futó transznacionális és multilaterális projektek szükségességét, és amelyek megfelelő eszközöket, adatokat és módszereket tudnak biztosítani a készségek előrejelzésében, valamint a jövő munkaerőpiacán megjelenő készséghiányok feltérképezésében. Az LLP keretében támogatott nemzetközi és multilaterális projekteken keresztül lehetőség nyílik információcserére, módszerek és eszközök megosztására a készségek előrejelzése terén, illetve a jövőben várható készséghiányok felmérésére.

 

7. A rendelkezésre álló előrejelzési adatok jobb kihasználása

A jövőre nézve szükséges készségek felmérése, ezek oktatási és képzési rendszerekben történő megjelenítése és releváns képzések rendelkezésre bocsátása ― amennyiben Európa továbbra is versenyképes kíván maradni. A készségek hatékonyabb előrejelzése: az oktatási és képzési intézmények megállapíthatják, hogy képzéseik jól tükrözik-e a munkaerő-piaci igényeket, és összhangban állnak-e azokkal.

 

8. Az előrejelzési adatok szélesebb körben történő felhasználása, elérhetővé tétele

Ezeket az adatokat potenciálisan használhatják az LLP területén aktív érdekeltek (pl. munkaadók, diákok, tanácsadói szolgáltatást nyújtók, oktatási és képzési szervek), ugyanakkor mindenki úgy használja fel az adatokat, hogy azok hasznos mivolta azonnal egyértelműsíthető legyen; a szakmai készségeket előrejelző szervezetek és ügynökségek hatékonyabban és szélesebb körben népszerűsítsék adataikat, több tömegkommunikációs eszköz igénybevételével.

 

9. A munkahelyi tanulás ösztönözése és támogatása minden szinten

A munkahelyek valós tanulási környezetet jelentenek, ahol számos lehetőség nyílik készségfejlesztésre vezetői és beosztotti szinten egyaránt (pl. közösségi média, mobil technológiák) képzés vezetői szinten; minél többen ismerkedhessenek meg vállalati gyakorlatokkal (pl. külföldi munkavállalói mobilitás révén); jelentős munkahelyi gyakorlati lehetőségek léteznek azok számára is, akik kevésbé aktívak a munkaerőpiacon (pl. diákoknak szervezett szakmai gyakorlatok keretén belül).

 

10. A rendelkezésre álló Europass eszközök jobb egyéni kihasználása

Az öt ilyen eszköz közül kettőt (az Europass CV-t és az Europass nyelvi útlevelet) egyének is használhatják, s ezek értékes és egységes módon dokumentálják a készségek, képesítések és a tanulási háttér meglétét, különösen a mobilitási időszakra vonatkozóan; ezeknek az eszközöknek a gyakoribb használata révén láthatóbbá, elismertebbé és követhetőbbé válik a készségek fejlődési útvonala az európai munkaadók számára. A mobilitás remek eszközként szolgál az új készségek elsajátítása terén: szakmai gyakorlat révén magasabb szintű szakismeret, és más általános készségek fejlesztése (pl. csapatmunka), más országban eltöltött szakmai gyakorlat révén olyan készségek is fejleszthetők, amelyeket itthoni közegben nem lehetne.

 

11. Egy közös „készségalapú valuta” kidolgozása

A közös eszközök európai kidolgozása terén sikereket lehet elkönyvelni, például a minőségbiztosítás (EQAVET), a képesítések átláthatóvá tétele vagy a készségfejlesztés területén (ld. EQF, ECVET, ESCO), a kidolgozott eszközök megfelelő használata érdekében azonban összehangoltabb lépésekre van szükség. El kell fogadni egy egységes tanulási eredményre vonatkozó rendszert, ki kell dolgozni a készségek és képesítések elismerésére és érvényességük megállapítására irányuló folyamatokat, és ezeket el kell juttatni a megfelelő érdekeltekhez, ideértve az egyéni tanulókat.

 

12. Rugalmas munkavállalók képzése, akik a készségek megfelelő ötvözetével rendelkeznek

Az oktatási és képzési intézményeknek a készségfejlesztést egy nagy egész részeként kell értelmezniük, a kurrens igények mögé kell tudni látni, és egy olyan oktatási/képzési elképzelést kialakítani, amely növeli a foglalkoztathatóságot akkor is, amikor az aktuális igények megváltoznak. Szükség van a készségek alkalmazhatóságának és átadhatóságának növelésére, ehhez viszont az kell, hogy ne egy szektorra fókuszáljunk, hanem a munkaerőpiac igényeit szélesebb összefüggésben értelmezzük (pl. általános, ágazati, és munkahelyi készségek kombinációja). Ezzel az egyének készségei egyfajta T-alakzattal írhatók le: alapkészségeik alkotják a T betű függőleges vázát, míg az ún. átvihető, vagy átadható (transzverzális) készségek, mint pl. vezetői, üzleti vagy pénzügyi készségek, a felső vízszintes vonalon helyezkednek el, s ezektől lesznek az egyének „eladhatóbbak”, szélesebb körben foglalkoztathatóak.

 

13. A tanítási és képzési formák, és ezek közvetítőinek modernizálása

A korszerű oktatás/képzés legyen rugalmas, fenntartható, tanulóközpontú, elérhető, hatékony, eredményes és innovatív; ezeket összhangba kell hozni a tanulmányi eredmények egységes modelljével ahhoz, hogy a munkavállalók a szükséges készségek kombinációjával rendelkezzenek. Ennek eléréséhez az oktatók és képzési szakemberek folyamatos kompetenciafejlesztésére van szükség. Tanárok, pedagógusok és képzéssel foglalkozó szakemberek frissíthetik készségeiket, ha részt vesznek egy vagy több, az LLP keretén belül támogatott mobilitási programban, többek között vállalati szakmai gyakorlaton.

 

14. A már megismert jó gyakorlatok további népszerűsítése

Új készségek megszerezésére irányuló tevékenységek egész sora vált ismertté az elmúlt évek leforgása alatt, ezek közül több közvetlenül az LLP támogatásával valósult meg, ám sokszor a sikertörténetek nem jutnak el hozzánk, ezért szükség van az eredmények közkinccsé tételére, a sikeres projektek átvételére, adaptálására, az eredmények és tapasztalatok felhasználására, illetve kiaknázására.

 

 

A New Skills Network által összegyűjtött jó példák

 

Magyar részvétellel megvalósult projektek a jó példák között

 

1. Oktatás és kutatás a biorendszerek területén (Agrár- és biokutatás Európában)

Az ERABEE Kutatási Tematikus Hálózat egy korábbi hálózat (USAEE) sikereire építve, 26 európai országból 32 partner bevonásával dolgozta ki a hagyományos agrármérnöki megoldásokról, a még újdonságnak, számító biorendszerekre történő átállás lehetőségeit. Biorendszer alatt olyan új tudományágat értenek, amely az élő szervezetek és környezetük egymásra hatásának feltárásával, leírásával és modellezésével foglalkozik. A hálózatban résztvevő partnerek megvitatták és összehasonlították az új biorendszer mérnökök irányításával zajló programokat, valamint reflektáltak arra is, hogy mennyire elfogadottak ezek európai szinten és milyen akkreditációs folyamatok szükségesek ahhoz, hogy a terület szakmai és oktatási mobilitása fellendüljön.

Tovább a projekt honlapjára >>

 

2.  Innovációkat szorgalmazó női vezetők a cégeknél

A projekt tevékenysége két kulcsszó köré épül: kreativitás és vezetés. Ez a két szó olyan szakmai képességekre utal, amelyekkel új irányok szabhatók, és alulról felfelé irányuló változások indíthatók el. A női vezetők különböző pozitív szerepmodelleket nyújthatnak, életpályájuk során folyamatosan együtt dolgozhatnak női hallgatókkal és mérnökökkel. A projekt törekszik arra, hogy a képzés és a szakmai folyamatok során a nemek közötti egyenlőség elve érvényesüljön. A legfőbb cél az, hogy magas beosztású női mérnökök bevonásával elháruljanak az akadályok, amelyek miatt nők csak ritkán juthatnak csúcspozíciókba.

Tovább a projekt honlapjára >>

 

3. Kompetenciafejlesztés a fenntarthatósági menedzsment érdekében az európai kézműiparban

A projekt célja az volt, hogy a fenntartható menedzsment szempontjait integrálja az európai kézműipar területén tevékenykedő KKV-k számára nyújtott szakképzési és képesítési koncepcióba, mégpedig a német képesítési és tanácsadói koncepció (QCC) kibővített és adaptált változatának továbbfejlesztése, tesztelése és népszerűsítése révén. A projekt arra törekedett, hogy az európai kézműipari szektor fenntartható fejlődéséhez szükséges érzékenységi pontokat definiálja és a releváns kompetenciákat továbbfejlessze. A célcsoportok között szerepelnek a szakképzésben részvevő oktatók és tanárok, a kézműipar vállalkozói és vezetői rétege, valamint a felügyeleti feladatokat ellátók.

Tovább a projekt honlapjára >>

 

 


További projekttémák a jó példák között:

>> A jövő készségei
>> Munkahelyi pályatanácsadás
>> Szakmai pályatanácsadás a bevándorlók jobb jövője érdekében
>> A tanyától a tányérig – élelmezésbiztonsági szakemberek képzése
>> Nemzetközi szakképzés a megújuló energiáért
>> Legjobb gyakorlatok a kkv-k szakképzési igényeinek felmérésében
>> Transzkulturális készségek az egészségügy és gondozás területén
>> A fiatalok foglalkoztatásának támogatása
>> Foglalkoztathatóság és vállalkozói szellem: egyetemek és vállalkozások együttműködése
>> Természet alapú vállalkozások és szakképző intézmények együttműködése
>> A fenntartható energiához szükséges kompetenciák
 

 

Vissza a főoldalra >>