Nyomtats

Új stratégia az európai polgárok készségeinek fejlesztéséért - New Skills Agenda

2016. 10. 15.
készségek, munkaerõpiac
Új stratégia az európai polgárok készségeinek fejlesztéséért - New Skills Agenda 2025-re Európában az állások feléhez magasan képzett munkaerõre lesz szükség. Ehhez hasonlóan a betöltendõ állások 90 százalékához szükség lesz digitális ismertekre. Hol tartunk jelenleg ebben a folyamatban? Hogyan fogjuk ezt az Európai Unióban elérni?

Az Európai Bizottság átfogó készségfejlesztési programot fogadott el 2016 júniusában. Az új kezdeményezés azt hivatott biztosítani, hogy az emberek fiatal koruktól kezdve a készségek széles skáláját sajátítsák el, illetve hogy a lehetõ legjobban lehessen fejleszteni a humántõkét. Az új európai készségfejlesztési programot a bizottság a 2016. évi munkaprogramjában hirdette meg. Ennek célja, hogy támogassa a társadalmi felzárkóztatást, és elõsegítse az Európai Bizottság elsõ számú politikai prioritásának megvalósítását, vagyis azt, hogy új lendületet kapjon a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházás.

Ennek érdekében megoldást keresnek három olyan gazdasági kihívásra, mely napjainkban égetõ fontosságú, nevezetesen arra, hogy

  • hiány mutatkozik a munkaerõ-piaci keresletnek megfelelõ készségekbõl,
  • nem kielégítõ a készségek és a képesítések átláthatósága,
  • nehéz elõre jelezni, milyen készségekre lesz szükség a közeljövõben.

A programban a tagállamokkal együttmûködve szeretnék javítani a készségek minõségét és a munkaerõ-piaci keresletnek megfelelõ készségek elsajátítását.

A 2013-as PIAAC felmérés alapján (az OECD Felnõtt Képességés Készségmérési Programja) 70 millióra tehetõ azoknak az európaiaknak a száma, akik nem tudnak elég jól olvasni, írni, számolni, és nagyjából az EU-lakosságának 40%-ának nincsenek megfelelõ digitális készségei. Ezeket az embereket munkanélküliség, szegénység és társadalmi kirekesztõdés fenyegeti. Ugyanakkor sok európai polgár dolgozik olyan munkakörben, amely nem felel meg a képesítésének és az ambícióinak, és amelyben nem tudja kamatoztatni a tehetségét. Ez elsõsorban a magasan képzett fiatalok körében fordul elõ. Ezzel egyidejûleg az európai munkáltatók 40%-a arról számol be a 2013-as Európai vállalati felmérés keretében, hogy nem talál megfelelõ készségekkel rendelkezõ munkavállalókat ahhoz, hogy a cég növekedni tudjon. Mindemellett azt is számításba kell venni, hogy túl kevés az olyan vállalkozó szellemû, kompetens ember, akit hozzáállása és képességei alkalmassá tesznek arra, hogy saját vállalkozást indítson, illetve hogy alkalmazkodni tudjon a változó munkaerõ-piaci igényekhez.

Növelni kell tehát a készségek szintjét, elõ kell segíteni a transzverzális készségek elsajátítását, és – egyebek mellett az ágazati szereplõkkel folytatott párbeszéd alapján – meg kell találni a módját annak, hogy jobban elõre jelezhetõ legyen a munkaerõ-piaci készségkereslet alakulása, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy elõmozdítsuk a méltányos, inkluzív és fenntartható növekedést, valamint a társadalmi összetartozást.

Annak érdekében, hogy ezen a területen jelentkezõ kihívásokkal megbirkózzunk, az Európai Bizottság 10 intézkedésbõl álló kezdeményezést indított el. Ezeknek a hatására jobban láthatóvá válnak majd a rendelkezésre álló készségek, és helyi, tagállami, valamint uniós szinten egyaránt javulni fog az elismerésük – az iskoláktól az egyetemeken át a munkaerõpiacig. A következõ két évre vonatkozó konkrét intézkedések az alábbiak:

  • Készséggarancia: a kezdeményezés azt hivatott elõsegíteni, hogy az alacsonyan képzett felnõttek minimális szintû írástudásra, olvasáskészségre, számolni tudásra és digitális készségekre tegyenek szert, továbbá hogy iskolázottságuk elérje a felsõ középfokú szintet.
  • Az európai képesítési keretrendszer felülvizsgálata: a cél a képesítések értelmezhetõségének és az európai munkaerõpiacon rendelkezésre álló összes készség hasznosításának javítása.
  • A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció: a kezdeményezés keretében a tagállamok, valamint az oktatásügyi, a foglalkoztatási és az ágazati érdekelt felek együtt tudnak mûködni annak érdekében, hogy tekintélyes tehetségbázis jöjjön létre, és hogy az európai polgárok és munkavállalók birtokában legyenek a megfelelõ digitális kompetenciáknak.
  • A készségekkel kapcsolatos ágazati együttmûködés terve: a cél az, hogy meghatározott gazdasági ágazatokban javuljon a készségekkel kapcsolatos információgyûjtés, és csökkenjen a szakképzett munkaerõ hiánya.
  • Harmadik országbeli állampolgárok készségeinek felmérését segítõ útmutató: az útmutató a menedékkérõk, menekültek és más migránsok készségeinek és képesítéseinek korai azonosítását, illetve készség- és képesítési profiljának korai meghatározását segíti.
  • Az Europass keretrendszer módosítása: a cél jobb és könnyebben használható eszközöket biztosítani ahhoz, hogy az emberek be tudják mutatni saját készségeiket, és hasznos, naprakész információkhoz jussanak az aktuális készségigényekkel és tendenciákkal kapcsolatban, ami segítheti, hogy szakmai és tanulmányi kérdésekben megfelelõ döntéseket tudjanak hozni.
  • A szakképzés vonzerejének, népszerûségének növelése („elsõdleges választás”): több munkaalapú tanulási lehetõséget kell biztosítani a szakképzõ intézmények diákjai számára, és láttatni kell, hogy a szakképzés pozitív eredményeket hoz a munkaerõpiacon.
  • A kulcskompetenciákról szóló ajánlás felülvizsgálata: elõ kell segíteni, hogy minél többen elsajátítsák azokat az alapvetõ készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy munkát találjanak és boldoguljanak a XXI. században, különös tekintettel a vállalkozó kedv és az innovatív hozzáállás ösztönzésére, valamint a vállalkozói és innovációs készségek fejlesztésére.
  • A diplomások pályakövetése: a cél az, hogy több információ álljon a rendelkezésünkre arról, hogyan boldogulnak a diplomások a munkaerõpiacon.
  • Javaslat az elitelvándorlás (agyelszívás) problémájának megoldására: további elemzéseket kell végezni a témában, és elõ kell segíteni a bevált módszerek átadását és átvételét.
     

Összeállította: Szabó Csilla
Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység

Forrás: PÁLYÁZATI PAVILON, 2016. õsz - Tempus Közalapítvány


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret